2007 óta külföldről és Románia minden részéből vonz színházlátogatókat az Interferenciák nemzetközi fesztivál
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Több szempontból is fontos elismerésnek tekinti Tompa Gábor, a kétévente szervezett szemle vezetője, hogy a kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál március 14-én megkapta a Román Színházi Szövetség (UNITER) Ion Caramitruról elnevezett kiválósági díját. A házigazda intézmény, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a Krónika megkeresésére úgy értékelte, nem utolsó sorban a nagy közönségszám is igazolja, hogy ennek a fesztiválnak helye van az ország és Európa térképén.
2023. március 16., 08:452023. március 16., 08:45
Ion Caramitru Kiválósági Díjat ítélt oda a Kolozsvári Állami Magyar Színház által szervezett Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak a Román Színházi Szövetség (UNITER) szenátusa. „A 2007-ben indult fesztivál számára azért is fontos az elismerés, mert értékeli a munkát, amit 16 éve végzünk. A díj tulajdonképpen az UNITER legjobb előadásnak odaítélt kitüntetése mellett az egyik legfontosabb elismerés” – mutatott rá Tompa Gábor a Krónikának. A szemle igazgatója kifejtette, ha végignézzük a névsort, hogy eddig kiknek ítélték oda a díjat, rangos a lista: fesztiválok közül
Tompa Gábor szerint ez a díj gyakorlatilag annak a tudatosítása, hogy Romániában ez a négy nagy színházi szemle a legfontosabb – és most ebbe a sorba tartozik az Interferenciák is.
A dél-koreai Jaram Lee, az Interferenciák Nemzetközi Színházi fesztivál visszatérő vendége immár negyedszer látogatott el tavaly novemberben a kincses városba
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Kolozsvár brandjévé vált az Interferenciák
„Azért is öröm számunkra az elismerés, mert igazolja: igenis nagyon fontos volt, hogy Kolozsvár történetében gyakorlatilag először jött létre 2007-ben egy olyan szemle, amelyen bemutathattuk Európa és a világ színházainak leghaladóbb, legfrissebb törekvéseit. Azelőtt a kincses városban nem voltak láthatóak külföldről érkező produkciók – egy-két meghívott magyarországi vagy volt jugoszláviai előadás kivételével” – mutatott rá Tompa Gábor.
Hiszen az Interferenciák már a második kiadásától kezdve nemcsak európai előadásokat látott vendégül, hanem szinte minden kontinensről érkezett produkció: Észak-Amerikából, Ázsiából, Afrikából, talán csak Ausztráliából nem – és a nemzetközi szemle azóta tulajdonképpen egyfajta brandjévé, márkanevévé is vált Kolozsvárnak.
Sokan hozzájárultak a szemle sikeréhez
A szemle igazgatója azt is fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy az Interferenciák az egész város fesztiválja, nemcsak bizonyos etnikai csoportoké. „Minden városlakóé egyformán a szemle, amely Kolozsvárt egyfajta színházi zarándokhellyé változtatta – hiszen nagyon sokan érkeznek szerte az országból és külföldről is a fesztivál különböző előadásaira. Az sem elhanyagolható, hogy 90 százalékában nemzetközi fesztiválról van szó, tehát főként külföldi előadásokat láthatott a közönségünk” – hívta fel a figyelmet a Kolozsvári Állami Magyar Színház direktora.
Vastaps a 2022 novemberében szervezett, 8. fesztivál egyik előadása után
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Arra is kitért, hogy a szemle „méretei” nem változtak, nem próbálták „kiterjeszteni” az időt, hanem tíz napos maradt a fesztivál, körülbelül 20-25 előadás felvonultatásával. „Megpróbáltuk gazdagítani az interferenciák (jelentése: kölcsönös hatás) fogalmat úgy, hogy különböző tematikus fesztiválokat képzeltünk el. Eleinte a különböző kultúrák interferenciáját, aztán a terek interferenciáját, majd a különböző művészetek interferenciáját – színház, zene, tánc – állítottuk középpontba” – magyarázta lapunknak Tompa. Mint sorolta, ezen kívül
Aztán a legutóbbi, 2022-es szemle témája a félelem és a remény volt. Tompa kiemelte, sikerült a kortárs színházi világ legjelentősebb nevei közül nagyon sokat elhívniuk Kolozsvárra, jelentős társulatokat, rendezőket, művészeket.
Godot-ra várva. A Tompa Gábor által rendezett, a portói São João Nemzeti Színház társulata által megvalósított produkció a tavalyi szemlén
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Egyébként korábban a Sipario, a legnagyobb olasz színházi folyóirat, valamint a Theater Der Zeit német színházi folyóirat is beválasztotta az Interferenciákat a legjobb tíz európai színházi szemle közé – emlékeztetett az igazgató. „Azt is el kell mondanom, hogy az évek során a szemlét természetesen nem egyedül szerveztem. Bár én találtam ki, nem egyedül hoztam ezt létre, hanem mindig egy lelkes és dolgos csapattal, akiket mindenképp ugyanígy megillet ez a díj. Ha nem is a színház teljes személyzete, de nagyon sokan hozzájárultak a fesztivál sikeréhez. És jóleső, hogy pozitív visszajelzések érkeztek azoktól a társulatoktól is, amelyek részt vettek a szemlén, tehát jól érezték magukat” – emelte ki a fesztivál igazgatója.
Majdnem minden kontinensről érkeztek társulatok
Az igazgató-rendező hozzátette, az Interfrenciák arra is teret adott, hogy szakmai barátságok szövődtek, fontos az egymás előadása iránti kíváncsiság, tapasztalatcserékre is sor került. Ugyanakkor szerinte nem utolsó sorban a nagy közönségszám is igazolja, hogy ennek a fesztiválnak helye van az ország és Európa térképén.
Tompa Gábor, a kétévente szervezett Interferenciák, valamint a házigazda intézmény, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Kérdésünkre, hogy 2007 óta a kétévente megrendezett szemle 8 kiadására összesen hány országból érkeztek társulatok, az igazgató azt mondta, nem tudja megmondani a pontos számot, de
Mint sorolta, Mexikóból, az Egyesült Államokból, Dél-Koreából is érkeztek művészek, de Afrikából is: Ghánából, Botswanából, Burkina Fasóból, Elefántcsontpartról.
Európa majdnem minden országából részt vettek már művészek a szemlén, a sorban ott található Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, az Egyesült Királyság, Írország, Ausztria, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, valamint az egész balkáni térség, Bulgária, Görögország. De érkeztek északi országokból is: Észtországból, Litvániából, Ukrajnából.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az UNITER egyébként március 14-én bejelentette idei díjai jelöltjeinek listáját is. Eszerint a kritikusokból és színházi alkotókból – Doru Mareş (kritikus), Maria Miu (díszlettervező), Victor Scoradeţ (kritikus), Iris Spiridon (rendező) és Carmen Stanciu (teatrológus) álló jelölőzsűri – Imre Évát, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészét a legjobb női főszereplő díjára jelölte az Ifjú barbárok című előadásban Barbár B. szerepének megformálásáért. Az előadást ifj. Vidnyánszky Attila rendezte. A zsűri azokat az előadásokat vette számításba, amelyeket 2022. január 1. és december 31. között mutattak be.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az Omma című produkció a tavaly novemberi fesztiválon. Nyolc afrikai táncos lépett fel az előadásban
Fotó: Facebook/Interferences.Festival – fotó: Bíró István
A dél-koreai Jaram Lee, az Interferenciák Nemzetközi Színházi fesztivál visszatérő vendége, immár negyedszer látogatott el a kincses városba.
Kezdődik csütörtökön a 8. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál Kolozsváron. A november 27-ig tartó szemlén kilenc ország 14 társulata képviselteti magát különböző stílusú, műfajú produkciókkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!