
Fotó: Krónika
2008. június 02., 00:002008. június 02., 00:00
Az emlékmû felállítását pártoló Bernády Alapítvány kezdeményezése nem új keletû: a kuratórium tagjait már évekkel elõbb foglalkoztatta a gondolat, hogy emléket állítsanak annak az embernek, aki több mint kétszáz évvel ezelõtt azon munkálkodott, hogy a „nyelvében él a nemzet” ne csak pátoszos jelszó, hanem a valóság alapjára helyezett tézis legyen.
Az ünnepi beszédet mondó Markó Béla RMDSZ-elnök szerint Aranka György azt bizonyította, miként lehet az anyanyelvmûvelés központjává, a humán tudományosság fellegvárává tenni egy olyan, Pesttõl és Budától messzire esõ, viszonylag kis várost, mint Marosvásárhely. Az általa 1791-ben szervezett nyelvmûvelõ társaságot a késõbbi Magyar Tudományos Akadémia és a Múzeum Egyesület elõdjeként tartja számon a mûvelõdéstörténet.
Gyarmathy János szobrászmûvész alkotása többszörös jelkép. A kezében könyvet és gyertyát tartó, „magvetõ” Aranka György alakja a két évszázados küzdelmet idézi, amelyet a magyarságnak anyanyelvéért kellett megvívnia. Az egykori táblabíró szobra utal saját korára – amikor Pest-Budán még a német volt a hivatalos nyelv –, de arra is, amikor 1990 februárjában az anyanyelv védelmében százezer marosvásárhelyi és környékbeli magyar vonult végig a város utcáin, könyvet és gyertyát tartva a kezében.
A 90-es évek elején az akkori szociáldemokrata párti prefektus, Ioan Racolþa megakadályozta az Aranka György-emléktábla elhelyezését az egykori Királyi Tábla épületének homlokzatán, amelynek falai között megszületett a tagjai között erdélyi románokat és szászokat is számláló Nyelvmívelõ Társaság. „Mit értek el azok, akik megtagadták az engedélyt? – tette fel a kérdést Markó Béla, az RMDSZ elnöke. – Telt az idõ, és íme, megnõtt az akkori kis dombormûvecske, hatalmas szobor lett belõle”. Kijelentését, miszerint „az idõ nekünk dolgozik”, egy másik furcsa eset is alátámasztja. A szobor azon a helyen áll, ahol Dorin Florea polgármester néhány éve a ferences rend által visszaigényelt épületet bontatta le. Lapunk értesülései szerint, bár az önkormányzat megszavazta, az emlékmûavatást még így sem sikerült akadálymentessé tenni: a városháza csak hosszas huzavona után utalta át a talapzatra és térrendezésre megszavazott összeget.
Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt szerint nemcsak a városhoz való kötõdése miatt állítottak szobrot Aranka Györgynek, hanem mert a 217 éve megfogalmazott üzenet ma is változatlanul érvényes.
Antal Erika, Szucher Ervin
(fotó: RMDSZ)
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.