Tisztelgés az anyanyelv előtt

Az emlékmû felállítását pártoló Bernády Alapítvány kezdeményezése nem új keletû: a kuratórium tagjait már évekkel elõbb foglalkoztatta a gondolat, hogy emléket állítsanak annak az embernek, aki több mint kétszáz évvel ezelõtt azon munkálkodott, hogy a „nyelvében él a nemzet” ne csak pátoszos jelszó, hanem a valóság alapjára helyezett tézis legyen.

Az ünnepi beszédet mondó Markó Béla RMDSZ-elnök szerint Aranka György azt bizonyította,  miként lehet az anyanyelvmûvelés központjává, a humán tudományosság fellegvárává tenni egy olyan, Pesttõl és Budától messzire esõ, viszonylag kis várost, mint Marosvásárhely. Az általa 1791-ben szervezett nyelvmûvelõ társaságot a késõbbi Magyar Tudományos Akadémia és a Múzeum Egyesület elõdjeként tartja számon a mûvelõdéstörténet.

Gyarmathy János szobrászmûvész alkotása többszörös jelkép. A kezében könyvet és gyertyát tartó, „magvetõ” Aranka György alakja a két évszázados küzdelmet idézi, amelyet a magyarságnak anyanyelvéért kellett megvívnia. Az egykori táblabíró szobra utal saját korára – amikor Pest-Budán még a német volt a hivatalos nyelv –, de arra is, amikor 1990 februárjában az anyanyelv védelmében százezer marosvásárhelyi és környékbeli magyar vonult végig a város utcáin, könyvet és gyertyát tartva a kezében.

A 90-es évek elején az akkori szociáldemokrata párti prefektus, Ioan Racolþa megakadályozta az Aranka György-emléktábla elhelyezését az egykori Királyi Tábla épületének homlokzatán, amelynek falai között megszületett a tagjai között erdélyi románokat és szászokat is számláló Nyelvmívelõ Társaság. „Mit értek el azok, akik megtagadták az engedélyt? – tette fel a kérdést Markó Béla, az RMDSZ elnöke. – Telt az idõ, és íme, megnõtt az akkori kis dombormûvecske, hatalmas szobor lett belõle”. Kijelentését, miszerint „az idõ nekünk dolgozik”, egy másik furcsa eset is alátámasztja. A szobor azon a helyen áll, ahol Dorin Florea polgármester néhány éve a ferences rend által visszaigényelt épületet bontatta le. Lapunk értesülései szerint, bár az önkormányzat megszavazta, az emlékmûavatást még így sem sikerült akadálymentessé tenni: a városháza csak hosszas huzavona után utalta át a talapzatra és térrendezésre megszavazott összeget.

Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt szerint nemcsak a városhoz való kötõdése miatt állítottak szobrot Aranka Györgynek, hanem mert a 217 éve megfogalmazott üzenet ma is változatlanul érvényes.

Antal Erika, Szucher Ervin

(fotó: RMDSZ)