
Fotó: Bíró István
Magyar napot tartanak szerdán a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) keretében, amelyen a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészei is fontos szerepet kapnak.
2013. június 05., 17:142013. június 05., 17:14
2013. június 05., 17:272013. június 05., 17:27
A Deák Krisztina rendezte Aglaja, illetve a Kincses Réka által jegyzett Szülőföld, szex és más kellemetlenségek című alkotásban Bogdán Zsolt játssza a főszerepet, Bergendy Péter A vizsga című thrillerében pedig Dimény Áront láthatjuk. Ezenkívül Szabó István Az ajtó című filmjét is bemutatták, amely Szabó Magda azonos című regénye alapján készült.
Amint a délelőtti sajtótájékoztatón kiderült, Bogdán Zsolt mindkét filmszerepe hosszas és alapos felkészülést igényelt. A Szülőföld, szex és más kellemetlenségekben nagyrészt németül kellett beszélnie, mindezt úgy, hogy partnere egy németül és magyarul is jól tudó, ám amatőr színésznő volt, aki akkor lendült bele a játékba, amikor improvizálhatott. „Úgy oldottuk meg, hogy a német szereplők improvizálhattak, és volt egy bizonyos mondat, amit Zsolt is értett, így amikor az elhangzott, tudta, hogy ő következik. Amúgy fogalma sem volt, hogy a többiek miről beszélnek, mégis száz százalékig jelen volt a szituációban” – magyarázta Kincses Réka.
Az Aglajában Bogdán Zsolt egy cirkuszi artistát alakít, akinek meglehetősen bonyolult műveleteket kell végrehajtania. „Zsoltot a Ványa bácsi budapesti előadásán láttam, és azonnal tudtam, hogy rá van szükségem a szerephez” – tudtuk meg Deák Krisztinától.
Horrorfilmet forgat Bergendy Péter
Bergendy Péter szintén korábbi alakításai alapján választotta ki Dimény Áront. A rendező rámutatott: több filmben is látta a kolozsvári társulat tagját, aki leginkább a Kalandorok című alkotásban nyújtott alakításával fogta őt meg. „Már akkor világos volt, hogy dolgoznom kell Dimény Áronnal” – fogalmazott Bergendy, aki azt is elárulta: legközelebb horrorfilmet forgat, amelynek cselekménye 1918-ban, egy magyar faluban játszódik, amelyet a háború után kísértetek szállnak meg.
Kedden Cristi Puiu filmrendező, a TIFF idei reklámkampányának alkotója – egyúttal a zsűri tagja – tartott közönségtalálkozót. „A színészet mint mesterség márpedig nem létezik, bárki el tud játszani egy adott karaktert” – vágott bele a dolgoz közepébe a rendező.
Puiu elmondta: filmjei szereplőit csak azért nem választja az utcáról, mert a forgatás hatalmas nyomást helyez minden résztvevőre, ezt pedig kevesen tudják heteken keresztül elviselni. „Ha bárkiben bízhatnék, és tudnám, hogy az illető nem hagy ott a harmadik nap után, nem érdekelnének a színészek. Nem szakemberekre, hanem karakterekre van szükségem” – fogalmazott.
A délutáni beszélgetés egyébként kiváló hangulatban telt, a rendező folyamatosan megnevettette közönségét hol vicces, hol egyenesen botrányos kijelentéseivel. Ha a helyszínen tartózkodtak volna a hazai filmipar más képviselői, minden bizonnyal rövid időn belül sértődötten vonultak volna ki a főtéri sátorból. Puiu nemcsak rendezői hitvallását osztotta meg, de élesen bírálta a román filmalkotók többségét, akik szerinte nem „román nézőknek, hanem külföldi kritikusoknak” rendeznek. Rögtön ezután megjegyezte: „én elsősorban magamnak alkotok.”
Pálfi György: a közönség lenyűgöző
A rendező szerint a film fordítói művelet, az alkotó megpróbálja láttatni a világgal, ami a fejében van, ez azonban a legjobbaknak is csak 60–70 százalékban sikerül, hiszen a mű a készítés alatt folyamatosan változik – főként a külső körülmények miatt. „Minden rendező célja, hogy az eredmény természetes legyen – a film megszűnjön filmnek lenni. Ugyanakkor minden forgatás a teljes stáb számára új tapasztalat, soha nem lehet a korábbi élményekből építkezni” – vallotta.
Cristi Puiu a TIFF zsűrijének szerdán tartott sajtótájékoztatóján is hozta a formáját. Arra a kérdésre, hogy ki a kedvenc román rendezője, csak annyit mondott: „természetesen én.” A zsűri egyébként – amelynek Puiu mellett Pálfi György rendező, Frederic Boyer, a New York-i Tribeca filmfesztivál művészeti igazgatója, Lynda Myles producer és Franziska Petri színművésznő is tagja – rendkívül elégedett az idei versenyszekcióval, de elmondásuk szerint nemzetközi szinten a teljes program megállja a helyét.
A Taxidermiát is jegyző Pálfi György hangsúlyozta: lenyűgöző, hogy mennyi embert megmozgat a kolozsvári fesztivál, ahol egy hétfő délutáni vetítésen is teltház van. Pálfi egyébként kétféle behatásról beszélt a mozival kapcsolatban: a gyermek- és tinédzserkorában látott alkotások a szívében maradtak meg, a húsz éves kora után megtekintettek pedig a fejében élnek tovább.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!