
Fotó: szigligeti.ro
A mandátuma végén járó főigazgató, Czvikker Katalin szerint a nagyváradi Szigligeti Színház nézőszáma nem csökkent, hanem nőtt, a munkatársak döntő többségének támogatását pedig ő élvezi, így folytatná igazgatói tevékenységét.
2016. augusztus 02., 18:492016. augusztus 02., 18:49
„Jó\" erdélyi magyar szokás szerint ismét összecsapni látszanak a kultúrpolitikai és művészeti ízlésbeli indulatok – most éppen a nagyváradi Szigligeti Színház háza táján borzolják a kedélyeket hasonló viták.
Amint arról korábban már beszámoltunk, a teátrum egyik színésznője, Molnár Júlia a helyi Reggeli Újságnak nyilatkozva jelentette be igényét az igazgatói székre, szerinte ugyanis a közönség kiszolgálása, a felhőtlen szórakozás biztosítása fontosabb feladat egy közpénzből fenntartott művelődési intézmény számára, mint a művészkedés vagy ahogy fogalmazott: „az alternatív színjátszás előtérbe helyezése\". Akkor a jelenlegi főigazgatót, az éppen szabadságát töltő Czvikker Katalint nem sikerült elérnünk, kedden azonban válaszolt a kérdéseinkre.
Bár Molnár Júlia azt állította, az utóbbi időben az „érthetetlen\" előadások miatt a közönség száma megcsappant, Czvikker lapunknak egyértelműen cáfolta ezt az állítást: szerinte nemcsak hogy nem esett a nézőszám, de egyenesen növekedett. „A mindenkori főigazgató tevékenységét a fenntartó intézmény a törvénynek megfelelően évi rendszerességgel ellenőrzi. Minden évben be kell mutatnom egy tevékenységi beszámolót, amelyben pontos kimutatások alapján látszik, hogy milyen arányban sikerült megvalósítanom az előzetesen vállalt mutatókat. Folyamatosan statisztikai méréseket végzünk, gazdasági mutatók tömkelegét kell tudnunk felmutatni bármelyik pillanatban, ezek alapján pedig nyugodt szívvel állíthatom, hogy a nézőszámunk, sőt a bérleteseink száma is évről évre növekedett a mandátumom alatt\" – fogalmazott Czvikker Katalin.
Arctalanság helyett művészeti irányvonal
Czvikker elmondta, a jelenlegi művészeti vezetőt, Novák Esztert a művészeti tanáccsal közös megegyezés szerint bízták meg a munkával. A főigazgatói babérokra törő Molnár Júliától annak idején annyit sikerült megtudnunk arról, mit is ért pontosan az általa sokat kárhoztatott „alternatív színház\" kifejezésen, hogy „az egy vékony réteget szolgál ki\", majd hozzátette, hogy „azt úgyis mindenki tudja, aki színházba jár\", a közönség pedig szerinte inkább a könnyed előadásokra és az operettekre lenne vevő.
A társulat utóbbi években elkönyvelt szakmai sikerei – tavaly például a váradi A mi osztályunk című, Anca Bradu rendezte előadás kapta a nagydíjat a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján – azonban jól mutatják, hogy egy átfogó „művészeti építkezés\" kezdődött el a román társulattól 2011-ben függetlenedő Szigligetinél, a vezetőség úgy döntött, az addig „arctalan\" teátrumban megpróbál kialakítani és kibontakoztatni egy saját művészeti programot, ennek a munkának a letéteményesét pedig a korábbi művészeti vezető, Szabó K. István tavalyi távozása után a Budapesten is elismert Novák Eszter személyében látták.
Ezt támasztják alá Czvikker Katalin szavai is, aki lapunknak úgy fogalmazott: „Intézményünk meghatározott struktúrában működik, ennek része a főigazgató által alapított művészeti tanács, amelynek tagjait a társulati tagok titkos szavazással választják. Ez a művészeti tanács a művészeti vezetővel közösen határozza meg a művészeti irányvonalat, természetesen az én közreműködésemmel.\"
Mihez képest?
Molnár Júlia azt is állította, hogy a Szigligeti Színház vidéki kiszállásai az utóbbi időben megcsappantak, holott Bihar megye kisebb, színházzal nem rendelkező településeinek lakosságát is ki kellene szolgálnia az adólejekből működtetett intézménynek. Czvikker azonban elmondta: egyáltalán nem hanyagolják el a kiszállásokat, legyen szó a megye falvaiban történő fellépésekről, vagy éppen a teátrum hírnevét öregbítő külföldi vendégszereplésekről, akárcsak a nézőszám alakulásáról, erről is pontos kimutatásaik vannak, a fenntartó önkormányzat pedig eddig minden alkalommal elégedett volt a teátrum mutatóival. „Nem tudom, hogy milyen periódusban gondolkodik Molnár Júlia, hány évet ölel fel az elemzése, amely alapján ő ezt állítja, egyszóval, hogy mihez képest csappant a kiszállások száma. Csak azt tudom, hogy pontos kimutatásaink vannak arról, hogy az elmúlt öt évben hány kiszállásunk volt\" – magyarázta.
Folytatná az építkezést
Czvikker azt is elmondta, nem tudja, pontosan mikor és milyen formában fogja az önkormányzat meghirdetni a versenyvizsgát a főigazgatói állásra (mandátuma november 30-án jár le – a szerk. megj.). „Természetesen folytatni szeretném azt a fajta színházépítést, a közösségi színház továbbépítését, amit elkezdtünk, és amiben a kollégáimmal együtt hiszek. Határozottan úgy érzem, hogy a színházban dolgozók nagy többsége engem ebben támogat, hiszen beláthatjuk, hogy egymagam, a társulat támogatása nélkül nem tudtam volna ilyen jó eredményeket elérni. Az irányt közösen állapítottuk meg, hiszünk ebben az irányban, a stratégiában, amit képviselünk, a pályakezdők támogatásában, és a közönséggel való együtt menetelésben is. Nem hagyom cserben a velem együtt gondolkodó munkatársaimat\" – fogalmazott Czvikker Katalin.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!