
Fotó: A szerző felvétele
2007. július 03., 00:002007. július 03., 00:00
Két helyi televíziót is készül indítani Csíkszeredában, annak ellenére, hogy nem beszél magyarul. Ezt kihívásnak tartja?
Sajnos valóban nem beszélek magyarul, de értem a nyelvet, hiszen Kolozsváron nőttem fel. Így nem lesz nehéz megtanulnom magyarul Csíkszeredában, ha szükséges. Az M-Ciuc Tv és a Sun Tv, amelyeket augusztus, de legkésőbb szeptember elejétől tervezek indítani, közös projekt részei. A Sun Tv földi sugárzású műsorában egy kisebb, román nyelvű műsor mellett két szatmári, magyar nyelvű műholdas adó, a Fény Tv mulatós-népzenei, illetve a Galaxia Tv könnyűzenei műsorát is sugározzuk. Az M-Ciuc Tv pedig kábelhálózaton jut el a nézőkhöz, 24 órás magyar nyelvű adást tervezünk, három–hat órás saját műsorral, az említett adókkal kiegészítve.
Egész napos, magyar nyelvű televízió M-Ciuc Tv néven?
Ez csak projektnév. Közösségi televíziót szeretnék létrehozni Csíkszeredában, amelyet a helyiek a magukénak tudhatnak. Véleményem szerint a jövő nem a központi, hanem a regionális televízióké, amelyek nem politikával, hanem a helyi közösség gondjaival foglalkoznak. Csíkszeredában nagy a várakozás és az érdeklődés, az indulásról szóló első hír utáni napon 68 telefonhívást kaptam. Ez az érdeklődés tarthatja fenn a televíziót, és persze, ha hiteles, a közösséget érdeklő műsorokat készítünk majd. A televízió nevére is a magyar közösségtől várok javaslatokat, az első három helyezett névért 150, 100, illetve 50 eurós jutalmat fizetünk; július 15-éig a bogdaneduard@yahoo.com címre bárki küldhet javaslatot.
Miért lesz valaki háborús helyszíni tudósítóból csíkszeredai televíziótulajdonos?
Vannak egészen prózai, illetve személyes, szellemi-lelki okai is annak, hogy Csíkszeredában indítok televíziót. Többéves televíziós tapasztalatom van. Három nagybányai televízió indulásánál is bábáskodtam – mindegyiknek volt magyar nyelvű adása is –, jelenleg egy kolozsvári tévénél van saját műsorom. Ám eddig mindenütt alkalmazott voltam, bármilyen jó is volt a viszonyom a tulajdonosokkal, a legutolsó döntést mindig másvalaki hozta meg. Most önállóan szeretnék egy igazán profi, szakmai alapokon nyugvó televíziót létrehozni. Több helyen, például Kolozsváron is pályáztam a frekvenciára, de Csíkszeredában nyertem el a jogot, tehát itt fogok televíziót indítani. Ez a város megérdemli, hogy jó televíziója legyen.
Újságíró vagyok, pontosabban megszállott újságíró. Nincs családom, autóm, házam, több mint másfél évtizede újságírásból és az újságírásnak élek. Azt hiszem, két héten belül elpusztulnék, ha nem dolgozhatnék a médiában. Tudósítottam Afganisztánból – még a tálib rezsim idején –, Boszniából, Irakból, Kubából, három kötetben jelentek meg az eddigi háborús tudósításaim – szóval pörög az életem. Az újságírást csak szenvedélyből lehet csinálni, másképp nem érdemes.
És a szellemi-lelki okok?
Gelu Păteanu írót, műfordítót Budapesten ismertem meg. Etéden, belső emigrációban vészelte át a kommunizmus utolsó éveit, és ’89 decemberében, a határok megnyíltakor Magyarországra menekült. Az ő kultúraszemlélete, emberi tartása, szellemisége meghatározó volt számomra – csodálatos ember volt, akitől sokat tanultam. Ő beszélt nekem a „székelység csodájáról”, a konok kitartásról és a tisztességről, az összetartó közösségről, amely neki is menedéket nyújtott. A magyar nyelvű televízióval Gelu Păteanu emléke előtt is tisztelgek, biztos vagyok benne, hogyha élne, most ketten készítenénk nagyszerű műsorokat a csíkszeredaiaknak.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.