
Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi múzeum igazgatója beszél a megnyitón
Fotó: Kiss Judit
Az erdélyi képzőművészet utóbbi száz évének terméséből mutat be reprezentatív válogatást az a nagyszabású kiállítás, amely pénteken este nyílt meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
2019. december 21., 13:492019. december 21., 13:49
A két emeletet elfoglaló, festményeket, szobrokat is felsorakoztató, március 6-ig látogatható gyűjteményről Vécsi Nagy Zoltán, az EMŰK igazgatója elmondta, az elmúlt száz év romániai magyar művészete stílussajátosságainak tárházát kínálja, a képzőművészeti műfajoknak majdnem mindenikét felöleli.
– mutatott rá Vécsi Nagy Zoltán.
Mint elhangzott, a központ gyűjteményének gyarapodásában minőségi változást hozott a mozzanat, amikor a Bethlen Gábor Alap rendszeres támogatásával létrejött kolozsvári székhellyel a Sapientia Alapítvány által működtetett szakkuratórium, amely intenzív műtárgyvásárlásba kezdett.
A megnyitón szó esett a központ eddigi történetéről, célkitűzéseiről is. Vécsi Nagy Zoltán kifejtette, a kezdeményezők közt volt néhai Jakobovits Miklós festőművész, Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Székely István politológus, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, és sokan mások.
A korábban a Székely Nemzeti Múzeum keretében működő, majd a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal égisze alá került EMŰK alapgyűjteménye most is fontos, bár számszerűen csak kis részét képezi a központ gyűjteményének. „Öt év alatt itt ezekben a termekben, majd később a rendelkezésünkre bocsájtott Lábasházban összesen 100 kiállítást rendeztünk. A Székelyföldi Grafikai Biennálék hozadékát, a 330 darabosra gyarapodott, lényegében adományokból összegyűjtött műtárgyegyüttest az időközben megalakult civil szervezet, az Erdélyi Művészeti Központ Egyesület kezeli a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal képzőművészeti irodájával együttműködve.
– mondta el Vécsi Nagy Zoltán. Hozzátette, reméli, hogy a hamarosan felépülő vadonatúj és célszerűen kiállítótérnek tervezett EMŰK-épület a mostaninál méltóbb körülményeket biztosít majd az állandóan gyarapodó erdélyi magyar képzőművészeti gyűjteménynek.
Vargha Mihály múzeumigazgató rámutatott, óriási hiányt pótol az erdélyi művészetet összefogó sepsiszentgyörgyi központ, amely az erdélyiséget európai kontextusba helyezi.
Bár Székelyföldön léteznek szép gyűjtemények, a sepsiszentgyörgyi múzeum Barabás Miklós-gyűjteménye, a csíkszeredai Nagy Imre-gyűjtemény, de bázisintézményre volt szükség. Szakmai körökben búvópatakként élt az a gondolat, hogy összegyűjtsük, rendszerezzük a Trianon utáni erdélyi magyar képzőművészet termésének legjavát, hogy egységesen vállaljunk felelősséget a kallódásra ítélet remekművekért is” – mondta el Vargha Mihály.
Kitért arra is, hogy a központ létrejötte és működése nagy mértékben azoknak a döntéshozóknak is köszönhető, akiknek fontos a művészet, például Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának is. Vargha Mihály úgy fogalmazott, a megmaradás tekintetében fontos, hogy ne csak a múltban éljünk, kopjafát koszorúzzunk, hanem a jövő nemzedékek számára átmentsük kulturális értékeinket, tovább éltessük a kultúrát, hiszen az segít tovább élni.
– fogalmazott Vargha Mihály.
Székely István a tárlatnyitón szintén kiemelte az erdélyi művészet értékei rendszerezésének, összegyűjtésének, kutatásának és bemutatásának fontosságát. Mint mondta,
„Fontos lépések történtek és történnek már ez irányban, hiszen itt Sepsiszentgyörgyön megépül az EMŰK végleges székháza, egy nagy kulturális központ a város főterén, Kolozsváron a Minerva kulturális központban is galéria működik, Nagyváradon pedig a most felújítás alatt álló püspöki palotában szintén helyet kap majd egy képzőművészeti galéria” – mutatott rá Székely István.
A tárlat felsorakoztatja többek közt olyan művészek alkotásait, mint Thorma János, Fülöp Antal Andor, Szolnay Sándor, Gy. Szabó Béla, Balaskó Nándor, Miklóssy Gábor, Szopos Sándor, Mohy Sándor, Vetró Artúr, Feszt László, Györkös Mányi Albert, Vinczeffy László. De helyet kap benne számos kortárs képzőművész alkotása is.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!