
Fotó: Gödri Alpár Béla
2008. február 27., 00:002008. február 27., 00:00
Theodor Curpaş szociáldemokrata párti városi tanácsos vonatkozó határozattervezetében azonban a Sevcsenko-szobron kívül az is szerepel, hogy a tanács népes szoborpark létrehozását hagyja jóvá az említett téren. Az írókat és költőket ábrázoló alkotások egy szatmárnémeti alkotótáborban készülnének, amelyet a művészeti iskola működtetne. Theodor Curpaş a Krónika kérdésére kifejtette, a szoborpark ötlete a Szatmárnémeti Képzőművészek Egyesületétől származik. Mint elmondta, messzemenően támogatja, hogy Petőfi, majd Sevcsenko szobra mellé újabbak kerüljenek, mivel így a tér alkalmassá válna alternatív irodalomórák tartására.
Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester azonban jobbnak látná, ha nem zsúfolnának be minden köztéri alkotást a város régi központjába, és kihasználnák a negyedekben kialakított tereket is. „A régi városnak szellemileg emelkedettebb a hangulata, ezért mindenki ide akar szobrot állítani, pedig megtörténhet, hogy a tömbházak övezetében ezeket többen látnák” – nyilatkozta Ilyés. Mint mondta, a belvárosi István téri park nagyon kicsi, és két szobornál több szerinte nem mutatna túl jól benne.
„Nincs kifogásom az ellen, hogy írókat és költőket ábrázoló szoborpark legyen az István téren, bár amikor a Petőfi-szobrot felállítottuk, nem számoltunk ilyesmivel” — jelentette ki a Krónika kérdésére Muzsnay Árpád. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár Megyei Tanács kulturális bizottságának elnöke viszont elvárná, hogy a szoborpark kialakításában a Petőfi-szobor legyen a mérce. „Petőfi nagyságához mérhető, Szatmárnémetihez kötődő irodalmi személyiségek kerüljenek oda, és a művészi alkotások színvonala se maradjon el a Deák Árpádétól. Továbbá elengedhetetlen az, hogy képzőművészek tervezzék meg a szoborparkot, hogy valóban jól mutasson” – fejtette ki. Curpaş tanácsos viszont úgy vélte, a műkedvelők által készített szobrok elhelyezését a városi önkormányzat építészeinek kell megtervezniük.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.