2007. március 06., 00:002007. március 06., 00:00
Az igazgatóa Krónikának elmondta, a régiókEurópájában – amelyben idéntől Romániais helyet kapott – több lehetőség nyílik majd aMagyarországon kívüli területekmegismertetésére is.
A PárizsiMagyar Intézet egyike Magyarország 19 külföldikulturális intézetének, a jelenlegi székházata nyolcvanas évek elején vásárolta meg amagyar állam – a helyi hagyomány egyébként1927-re teszi az első ilyen jellegű intézménylétrejöttét. Az elmúlt évtizedekbensokféle kihívásnak kellett megfelelnie a magyarkultúrát népszerűsítő intézetnek,mára ezek a kihívások megsokasodtak. „Afranciák el vannak kényeztetve, nemcsak azért,mert régi kultúrnemzetről van szó, hanem azértis, mert sok bevándorló él itt, akik más-máskultúrát hoztak magukkal, honosítottak megPárizsban” – fogalmazott az intézet vezetője.Hozzátette: nincs a világnak egyetlen olyan szegletesem, amelyet a világvárosban ne képviselnelegalább egy galéria, színtársulat,zenekar vagy étterem.
„Elképesztőméretű a párizsi »kultúrpiac«, úgykell versenyeznünk, hogy valamiképpen kitűnjünkebből a tömegből” – magyarázta Ecsedi-Derdák,aki hozzáfűzte, hogy erre már sikerült megoldásttalálni: a jelentősebb rendezvényeket „kivitték”a székházból, továbbá nagyobbhangsúlyt fektettek a sajtóval való kapcsolatra,a népszerűsítésre. Az 1956-os megemlékezéstpéldául egy templomban tartották, Varnus Xavérorgonaművész és az Acapella dzsesszegyütteskoncertjére több mint ezren voltak kíváncsiak.
Az erdélyikultúra megismertetéséért a PárizsiMagyar Intézetben rendszeres táncházatindítottak, ahol a magyarokon kívül franciafiatalokat is szívesen fogadnak. A programbankézműves-foglalkozások, vásárokszerepelnek, továbbá szerveznek népművészettelkapcsolatos könyvbemutatókat, kiállításokatis. „Nagy munka áll még előttünk, hiszen az ittélők számára a Kárpát-medence abenne élő nemzetekkel távoli és homályosdolgot jelent. Ez akár fájhat is nekünk, de nemmondhatunk le arról, hogy a maguk teljességébenmutassuk be a régióinkat, az igazi értékeinket”– fogalmazott az igazgató.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.