Táncház a „kényeztetett” párizsiaknak

Az igazgatóa Krónikának elmondta, a régiókEurópájában – amelyben idéntől Romániais helyet kapott – több lehetőség nyílik majd aMagyarországon kívüli területekmegismertetésére is.
A PárizsiMagyar Intézet egyike Magyarország 19 külföldikulturális intézetének, a jelenlegi székházata nyolcvanas évek elején vásárolta meg amagyar állam – a helyi hagyomány egyébként1927-re teszi az első ilyen jellegű intézménylétrejöttét. Az elmúlt évtizedekbensokféle kihívásnak kellett megfelelnie a magyarkultúrát népszerűsítő intézetnek,mára ezek a kihívások megsokasodtak. „Afranciák el vannak kényeztetve, nemcsak azért,mert régi kultúrnemzetről van szó, hanem azértis, mert sok bevándorló él itt, akik más-máskultúrát hoztak magukkal, honosítottak megPárizsban” – fogalmazott az intézet vezetője.Hozzátette: nincs a világnak egyetlen olyan szegletesem, amelyet a világvárosban ne képviselnelegalább egy galéria, színtársulat,zenekar vagy étterem.
„Elképesztőméretű a párizsi »kultúrpiac«, úgykell versenyeznünk, hogy valamiképpen kitűnjünkebből a tömegből” – magyarázta Ecsedi-Derdák,aki hozzáfűzte, hogy erre már sikerült megoldásttalálni: a jelentősebb rendezvényeket „kivitték”a székházból, továbbá nagyobbhangsúlyt fektettek a sajtóval való kapcsolatra,a népszerűsítésre. Az 1956-os megemlékezéstpéldául egy templomban tartották, Varnus Xavérorgonaművész és az Acapella dzsesszegyütteskoncertjére több mint ezren voltak kíváncsiak.
Az erdélyikultúra megismertetéséért a PárizsiMagyar Intézetben rendszeres táncházatindítottak, ahol a magyarokon kívül franciafiatalokat is szívesen fogadnak. A programbankézműves-foglalkozások, vásárokszerepelnek, továbbá szerveznek népművészettelkapcsolatos könyvbemutatókat, kiállításokatis. „Nagy munka áll még előttünk, hiszen az ittélők számára a Kárpát-medence abenne élő nemzetekkel távoli és homályosdolgot jelent. Ez akár fájhat is nekünk, de nemmondhatunk le arról, hogy a maguk teljességébenmutassuk be a régióinkat, az igazi értékeinket”– fogalmazott az igazgató.