2007. március 06., 00:002007. március 06., 00:00
Az igazgatóa Krónikának elmondta, a régiókEurópájában – amelyben idéntől Romániais helyet kapott – több lehetőség nyílik majd aMagyarországon kívüli területekmegismertetésére is.
A PárizsiMagyar Intézet egyike Magyarország 19 külföldikulturális intézetének, a jelenlegi székházata nyolcvanas évek elején vásárolta meg amagyar állam – a helyi hagyomány egyébként1927-re teszi az első ilyen jellegű intézménylétrejöttét. Az elmúlt évtizedekbensokféle kihívásnak kellett megfelelnie a magyarkultúrát népszerűsítő intézetnek,mára ezek a kihívások megsokasodtak. „Afranciák el vannak kényeztetve, nemcsak azért,mert régi kultúrnemzetről van szó, hanem azértis, mert sok bevándorló él itt, akik más-máskultúrát hoztak magukkal, honosítottak megPárizsban” – fogalmazott az intézet vezetője.Hozzátette: nincs a világnak egyetlen olyan szegletesem, amelyet a világvárosban ne képviselnelegalább egy galéria, színtársulat,zenekar vagy étterem.
„Elképesztőméretű a párizsi »kultúrpiac«, úgykell versenyeznünk, hogy valamiképpen kitűnjünkebből a tömegből” – magyarázta Ecsedi-Derdák,aki hozzáfűzte, hogy erre már sikerült megoldásttalálni: a jelentősebb rendezvényeket „kivitték”a székházból, továbbá nagyobbhangsúlyt fektettek a sajtóval való kapcsolatra,a népszerűsítésre. Az 1956-os megemlékezéstpéldául egy templomban tartották, Varnus Xavérorgonaművész és az Acapella dzsesszegyütteskoncertjére több mint ezren voltak kíváncsiak.
Az erdélyikultúra megismertetéséért a PárizsiMagyar Intézetben rendszeres táncházatindítottak, ahol a magyarokon kívül franciafiatalokat is szívesen fogadnak. A programbankézműves-foglalkozások, vásárokszerepelnek, továbbá szerveznek népművészettelkapcsolatos könyvbemutatókat, kiállításokatis. „Nagy munka áll még előttünk, hiszen az ittélők számára a Kárpát-medence abenne élő nemzetekkel távoli és homályosdolgot jelent. Ez akár fájhat is nekünk, de nemmondhatunk le arról, hogy a maguk teljességébenmutassuk be a régióinkat, az igazi értékeinket”– fogalmazott az igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.
Látogatottsági adatok