
Fotó: Krónika
2008. május 13., 00:002008. május 13., 00:00
A Csávási ballada és Lúdas Matyi után ezúttal a Hol jársz, hová mész? című táncjátékot állítják színpadra Ivácson László koreográfiájával és rendezésében.
Az előadás valójában az egyik legrégebbi klasszikus székely népballada, Kádár Kata balladájának folklorisztikai és koreográfiai interpretációja. Középpontjában szerelmi tragédia áll: Gyulainé, a gazdag nemesasszony megtiltja fiának, Miklós úrfinak (máshol: Gyula Mártonnak), hogy feleségül vegye Kádár Katát, a szép jobbágyleányt. A lányt feneketlen tóba fojtják, a legény utána ugrik. Összefonódott holttestüket Gyulainé külön sírba temetteti, a hantokból két kápolna-virág nő, és újra összeölelkezik. A virágokat szétválasztó Gyulainéra fia átkot mond a sírból.
A szerelmesek története ihlette Szőts István hasonló című filmjét 1942-ben, amelynek zeneszerzője Kodály Zoltán, operatőre Dulovits Jenő volt. A filmet ugyanazokon az erdélyi helyszíneken forgatták, ahol Szőts nagy sikerű Nyírő József-adaptációját, az Emberek a havasont. 1957-ben Hajdú Mihály írta meg Kádár Kata című operáját, amiért a zeneszerző két évvel később Erkel-díjat kapott. Az egymástól elválasztott kedvesek motívuma univerzális, több magyar nyelvű és számtalan európai változata ismert. Czilli Balázs szerint a Háromszék Táncegyüttes célja mostani bemutatójukkal az, hogy rehabilitálják és korszerűsítsék a ballada egyre inkább mellőzött műfaját.
Fazakas Misi, az előadás művészeti munkatársa elmondta: a Hol jársz, hová mész című darabban a Kádár Kata-ballada moldvai, udvarhelyszéki és mezőségi változatainak elemeit használták fel, attól függően, hogy melyik részlet felelt meg leginkább az elképzelt történet alakításához. Ennek köszönhetően többfajta zene- és táncmotívumból áll össze az előadás, szerepelnek benne széki, kalotaszegi, moldvai és vajdaszentiványi táncok is. Ugyancsak megtartották a különböző balladaváltozatok tájszólását és tájszavait, így több tájegység beszédstílusát is felfedezhetik a táncdarabban a nézők. A főbb szerepeket Erőss Judit, Hatházi Vilmos, Kubánda Lilla-Tünde és Nagy Szende alakítja, rajtuk kívül további tizenegy táncos lép színpadra, Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László és Bajna György zenéjére. A díszlet Csiki Csaba, a jelmez Kiss Zsuzsanna munkája.
A Hol jársz, hová mész? bemutatóját május 14-én 19 órától tartják a sepsiszentgyörgyi Szakszervezetek Művelődési Házának Lajtha László Termében.
(fotó: Henning János)
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.