A két főszereplő a maszkos próbafolyamat során, még tavaly decemberben
Fotó: Biró István/Kolozsvári Magyar Színház
Ez egy 3. évezredbeli előadás – jellemezte Visky András dramaturg, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője ifj. Vidnyánszky Attila Rómeó és Júlia-rendezését, melyet szombaton mutat be a kolozsvári társulat.
2021. július 06., 16:162021. július 06., 16:16
Ez nem is színházi előadás, inkább el akarja feledtetni a nézővel, hogy színházban volt és a Rómeó és Júliát látta – jelentette ki ifj. Vidnyánszky Attila az általa rendezett kolozsvári előadás premierjének keddi beharangozó sajtótájékoztatóján.
A fiatal magyarországi rendező Tompa Gábor színházigazgató kérdésére válaszolva kijelentette: William Shakespeare legismertebb tragédiájára úgy érkezik a néző, hogy tudja, mire számíthat.
összegzett. Ifj. Vidnyánszky azt mondta, a cél az volt, hogy az előadás végén a néző ne tudja, hogy színházban volt, de még azt sem, hogy a Rómeó és Júliát látta. „Inkább hasonlít cirkuszhoz, űrhajóhoz vagy valami egészen szürreálishoz” – jellemezte rendezését a budapesti alkotó.
Elmondta, kezdetben úgy tekint a próbafolyamatra, mint aki a szabadban szárnyal, de időközben ez dzsungellé változik.
Mint mondta, ez a próbafolyamatnál is kiindulópont volt másfél évvel ezelőtt. A Shakespeare-tragédiával ugyanis még a járvány miatti adósságait törleszti a kolozsvári társulat, tavaly ősszel kezdték előkészíteni, és januárban volt az utolsó próba.
Fotó: Biró István/Kolozsvári Magyar Színház
A próbafolyamatot hétfőn, félévvel az utolsó találkozás után kezdték újra, de a rendező abban bízik, hogy az idő inkább jót, mint rosszat tett az előadásnak. Az ebben részt vevő színészek zöme úgy vélte, hogy jót tesz nekik, ha most újra, teljesen „fehér papírként” mennek bele a próbafolyamatba, ez segít ugyanis jobban megtapasztalni a rendező által is oly sokszor emlegetett szabadságot.
A Mercutiot alakító Imre Éva például elmondta, hogy ő nem is férfit, hanem egy androgün alakot játszik, aki inkább nőies. Hasonlóan tanácstalannak bizonyult a Benvoliot alakító Gedő Zsolt is: „nem tudom, hogy férfi vagyok vagy nő, vagy bohóc, vagy kabala”.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendező
Fotó: Biró István/Kolozsvári Magyar Színház
Ennek kapcsán ifj. Vidnyánszky Attila elmondta: a szereposztásban is meg akarta mutatni, hogy a színészek is keresik a szerepüket. Ez a dolog Shakespeare-től sem volt idegen, emlékeztetett, arra utalva, hogy a neves angol drámaíró korában még minden szerepet férfiak játszottak. A rendező elmondta,
A Rómeó és Júliában egyébként a kolozsvári társulat új tagjait láthatjuk a főbb szerepekben, akik ettől az évadtól erősítik a csapatot. A már említett Gedő Zsolt mellett tavaly került a sétatéri teátrumhoz a Júliát alakító Román Eszter és a Rómeót játszó Kiss Tamás is. Utóbbi úgy nyilatkozott, neki jót tett a féléves kihagyás a próbafolyamatban, hiszen ez alatt jobban megtalálta a hangot a társulattal.
Fotó: Biró István/Kolozsvári Magyar Színház
A Rómeó és Júlia egyébként a kolozsvári társulat utolsó bemutatója, a szombati premier után még vasárnap játsszák, majd lezárul az igencsak rövidre sikerült 2020-2021-es évad. Az előadás díszleteit Csiki Csaba, a jelmezeket Kiss Zsuzsánna tervezte, a színpadi mozgás Sinkó Ferenc munkája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!