Fotó: Krónika
2007. szeptember 07., 00:002007. szeptember 07., 00:00
Rövid ideig iskolai tanító és biztosítási ügynök volt, sőt futballozott is, de leginkább a kórusban állta meg a helyét, így elhatározta, hogy több gondot fordít a hangképzésre. 1961. április 29-én debütált Reggio Emiliában, Puccini Bohéméletében. 1963-ban Hollandiában mutatkozott be, majd 1965-ben meghódította a milánói Scalát is. A londoni Covent Garden színpadán Donizetti Az ezred lánya című operájában kilencszer énekelte ki a magas C-t, néhány évvel később a New York-i Metropolitan közönsége előtt is megismételte a bravúrt. A következő két évtizedben egyre mackósabb alakja uralta a világ operaszínpadait. 1977-ben Amerika elbűvölten követte a televízióban a Bohémélet előadást a Metropolitan Operából, Pavarottival a főszerepben – ez volt minden idők egyik legnézettebb operaközvetítése. A zenerajongók szerencséjére Pavarotti művészete teljében lett világhírű, és minden nagy szerepét hangfelvételek örökítik meg. Neve hatalmas tömegeket vonzott: a New York-i Central Parkban félmilliós tömeg gyűlt össze ingyenes koncertjére. Rengeteg arany- és platinalemeze jelent meg, és több Grammy-díjjal is kitüntették.
Pavarottit sokan vádolták azzal, hogy üzletet csinál a zenéből. Ezek a vádak különösen akkor érték, amikor az 1992 és 2003 között Modenában tartott, jótékony célú koncerteken a nemzetközi pop- és rockélet sztárjaival lépett fel: énekelt Bonóval, Brian Mayjel, Elton Johnnal, Joe Cockerrel, James Brownnal. Ugyanebben az időszakban José Carreras és Placido Domingo társaságában adott koncerteket, a „három tenor” popzenésznek is becsületére váló sikereket aratott.
2004-ben betegsége miatt visszavonult a színpadtól. Tavaly világ körüli búcsúturnét kezdett, azonban egészségi állapota miatt félbe kellett szakítania: hasnyálmirigyrákkal operálták. Az utóbbi hetekben már elterjedt a hír, hogy állapota rosszabbodott, ezt azonban hozzátartozói cáfolták, sőt azt ígérték, hogy a Maestro visszatér a színpadra.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok