
2011. november 21., 06:432011. november 21., 06:43
A sepsiszentgyörgyi középiskolai tanulmányok után a Bolyai Tudományegyetemen szerzett történelem-filozófia szakos képesítést 1956-ban. Illyefalván kezdte tanári pályáját, 1960-tól szülővárosában tanított. A Korunk folyóirat hasábjain közölt tanulmányokat az ismerethalmozás és az önálló gondolkodás helyes arányairól (1969) és a vidéki értelmiségről (1971), ifjúsági sikermodelleket állított fel (1972).
Tájékoztató írásait, könyvelemzéseit világirodalmi szemléit az Igaz Szó, a Hét, a Tanügyi Újság, a Megyei Tükör és a szegedi Tiszatáj közölte. Írásaiban a vidéki helytállás és a korszerű művelődés egyeztetését hirdette, a nemzetiségi kérdés társadalomelméleti megközelítése, az etnikai tudat szociológiája foglalkoztatta. A rendszerváltást követően, a kilencvenes években jeles politikai, kulturális rendezvények szereplőjévé vált előadásaival, hozzászólásaival és újságcikkeivel.
Fábián Ernő munkásságát a péntek délutáni ünnepségen Lőrincz Zsigmond kovásznai polgármester is méltatta, aki ugyanúgy személyes ismeretségben volt vele, mint az emlékére verset szavaló Debreczi Kálmán, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze vagy Tiesz Katalin népdalénekes. „Fábián Ernő arra tette fel az életét, kivételes elméjének minden erőfeszítését arra irányította, hogy szolgálja a magyarság közösségének megmaradását” – mondta ünnepi beszédében Németh Zsolt. A kovásznaiak „Ernő bácsijára” sokféleképpen lehet emlékezni – állapította meg az államtitkár –, például úgy, mint a diákok generációit tanító és emberségével, szellemi igényességével nevelő pedagógusra, mint fontos neveléstudományi írások szerzőjére, mint Szabó Dezső, Apáczai Csere János vagy Eötvös József eszmevilágát értő módon elemző irodalomtudósra.
Emlékezhetünk rá a nemrég megjelent naplójegyzeteiből elénk táruló töprengő és vívódó, olykor impulzívan ítéletet alkotó, de önmagát is korrigálni képes értelmiségire, az európai és világméretű távlatokban gondolkodó szellemi emberre – mondta Németh Zsolt. Hozzáfűzte: Fábián Ernő ugyanakkor elkötelezettje volt hazájának, minden idegszálával a magyarság közösségét akarta szolgálni. „Ernő bácsi azonban nemcsak diákok nemzedékeit tanította, hanem a rendszerváltás időszakában szárnyait bontogató fiatal magyar politikusgeneráció meghatározó mesterévé és tanítójává is vált” – emlékeztetett a külügyi államtitkár.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.