Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Másodjára is visszaperelték a román államtól erdővagyonuk egy részét Kemény János báró örökösei. A Prahova megyei törvényszék ötszöri halasztás után kimondott keddi, visszavonhatatlan ítéletében részben igazat adott az örökösöknek, és egy 57 hektáros erdőterület visszaszolgáltatásáról határozott.
2020. július 28., 15:352020. július 28., 15:35
2020. július 28., 16:222020. július 28., 16:22
A törvényszék a család számára kedvezőtlen első fokú ítéletet megváltoztatva döntött a visszaszolgáltatásról. Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A bírói testület többségi döntést hozott, a bírák egyike különvéleményt fogalmazott meg.
Kemény János örököseinek a bíróság egyszer már jogerős ítéletben szolgáltatta vissza a mostani per tárgyát képező erdőt. A Maros megyei földosztó bizottság azonban perújrafelvételt ért el. Arra hivatkozva kérte a visszaszolgáltatási ítélet felülvizsgálatát, hogy olyan új, korábban beszerezhetetlen dokumentumok kerültek a birtokába, amelyek arra utalnak, hogy az erdő nem az 1948-as kommunista államosítás során került a román állam tulajdonába, hanem már korábban az Ellenséges Vagyonokat Ellenőrző és Kezelő Pénztár (CASBI) fennhatósága alá tartozott.
Hozzátette: a mostani ítélet megerősíti, hogy Kemény Jánost nem volt indokolt a román állam ellenségének tekinteni a második világháború, és Észak-Erdély Romániához való visszacsatolása után. Szerinte a most kimondott ítélet a többi visszaszolgáltatott vagyon jogi helyzetét is megerősíti. Elmondta: a per során azt próbálták bizonyítani, hogy a nagyapja tiszta ember volt, és ezt az 1944 utáni román rendszer is elismerte. Még Petru Groza román kommunista miniszterelnökkel is kedves barátomnak szólították egymást a levelezésükben.
Kemény János örökösei korábban sikeresen perelték vissza a marosvécsi kastélyt, és a család további 3000 hektáros erdővagyonát.
Az amerikai Pittsburgh-ben született Kemény János báró nagybátyjától örökölte a marosvécsi kastélyt és a hozzá tartozó birtokot. A váratlan örökséget a két világháború között a kultúra szolgálatába állította. A marosvécsi kastélyban tartották meg a helikoni írótalálkozókat, amelyek során Kemény János egy asztal mellé ültette a különböző világnézetű, és különböző esztétikai iskolákat követő erdélyi írókat. Kemény János és felesége mecénásként támogatták az erdélyi írókat, színházakat és a könyvkiadást.
A kommunista hatalom elkobozta Kemény János vagyonát, a báró szükséglakásba került és mészégetőként dolgozott. A kultúrapártoló mecénás 1971-ben halt meg Marosvásárhelyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!