
Mostantól szobor őrzi báró Kemény János emlékét Marosvécsen
Fotó: Facebook/Marosvécsi Kemény Várkastély - Helikon 100/Bereczky Sán
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
2026. július 18., 15:502026. július 18., 15:50
A pénteken kezdődött háromnapos megemlékezéssorozatot abból az alkalomból szervezte a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet és a Kemény Auguszta Kulturális Egyesület, hogy báró Kemény János marosvécsi kastélyában 1926-ban ült össze először az az íróközösség, amely Erdélyi Helikon néven a két világháború közötti erdélyi magyar irodalmi élet egyik legjelentősebb szellemi műhelyévé vált.
A község főterén felállított, Szőke József szobrászművész által megalkotott, az RMDSZ-es önkormányzatok szolidaritási alapjából megvalósult Kemény János-szobor avatásán Ördög Ferenc marosvécsi polgármester köszönetet mondott a Kemény családnak, amiért
Az elöljáró szerint a mai nemzedék a bátorságnak, nagylelkűségnek és a szolgálatnak állít emléket, amikor köztéri szobrot állít báró Kemény Jánosnak.
Nagy Kemény Géza, báró Kemény János unokája Wass Albert szavait idézve

A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Csibi Attila, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke felidézte: száz éve Erdély magyarsága történelme egyik legnehezebb korszák élte. Szerinte az addig ismert világ széthullását, az országhatárok és az emberek mindennapi életének megváltozását követően sokan úgy gondolták, hogy a magyar szellemi lét elhalványul, hogy a kisebbségi lét felőrli az anyanyelvet, az irodalmat és közösségi öntudatot, de Kemény János azok közé tartozott, akik nem a veszteséget gyászolták, hanem a lehetőségeket keresték.
Csibi Attila szerint az Erdélyi Helikon a legszebb válasz arra az erkölcsi parancsra, amelyet Kós Károly fogalmazott a Kiáltó Szó lapjain, amikor arra figyelmeztette az erdélyi magyarságot, hogy a jövőt nem várni kell, hanem építeni, nem siratni, ami elveszett, hanem felelősséget vállalni azért, ami megmaradt.
– fogalmazott a Maros megyei RMDSZ elnöke.
A várkastély udvarán és termeiben megszervezett centenáriumi ünnepségek megnyitóján Hegedűs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke az Erdélyi Helikon örökségről beszélt. A száz éve alakult szellemi műhely szerinte bebizonyította, a közösségépítő munkát nem az elismerés reményében, hanem a szükség parancsára kell elvégezni, nem másra kell várni, hanem tenni kell a közösségért, és nem bezárkózva, hanem szövetségeseket keresve kell cselekedni.
Szombat este irodalomtörténeti előadással, koncertekkel, vasárnap pedig a Helikon képzőművészetéről szóló előadással, istentisztelettel és a helikoni közösség leszármazottainak kerekasztal-beszélgetésével folytatódik az Erdélyi Helikon jubileumi ünnepségsorozata.
A Marosvásárhelytől 40 kilométerre északra fekvő Marosvécsen az 1200-as évek elején épült az a négy tornyú vár, amelyet 1648-ban ajándékozta II. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Kemény családnak.
Báró Kemény János öröklött vagyonának jelentős részét áldozta arra, hogy a Trianon utáni Erdélyben színházak működjenek, könyvek és folyóiratok jelenjenek meg magyarul. A Marosvécsen rendezett Helikon-találkozókon többek között Áprily Lajost, Kós Károlyt, Kuncz Aladárt, Nyírő Józsefet, Reményik Sándort, Dsida Jenőt, Wass Albertet látta vendégül, így a várkastély a kisebbségi sorssal szembesülő erdélyi magyar irodalom magára találásának helyszínévé vált.

Másodjára is visszaperelték a román államtól erdővagyonuk egy részét Kemény János báró örökösei. A Prahova megyei törvényszék ötszöri halasztás után kimondott keddi, visszavonhatatlan ítéletében részben igazat adott az örökösöknek.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
szóljon hozzá!