
Fotó: A szerző felvétele
2008. november 24., 16:402008. november 24., 16:40
- Mi a Transikon Egyesület, filmes fórum vagy érdekvédelmi szervezet? Filmkészítő műhely. De mielőtt belebonyolódnánk magasröptű fejtegetésekbe, gyorsan elmondom: hat filmes alkotó bejegyzett a tavaly egy egyesületet – ennyi a Transikon. Egy film akár másfél évig is készülhet, az alkotója ennyi idő alatt már “nem lát ki” belőle, kell a friss szem, a szakmai, a kritikus vélemény. Ezért korábban is összejártunk, zártkörű vetítéseken megbeszéltük a filmeket, tanultunk egymástól.
Másrészt egyesületként, jogi személyként könnyebb pályázni a költségekre, és a filmek utóéletének gondozása – a fesztiválokra való benevezése, értékesítése – is egyszerűbb, ha közösen végezzük. Ehhez ugyanis önmenedzselő típusú emberek kellenek, és nem biztos, hogy egy alkotó alkalmas erre, vagy jó ötlet a saját filmjeit menedzselni.
- Eljutnak a filmjeik a nézőkhöz?
Nem igazán, jobbára a televízióra és a fesztiválokra szorulunk. De a játékfilmek talán eljutnak a nézőhöz? Hargita megyében például egyetlen mozi sem működik! DVD-n nem érdemes forgalmazni a filmeket, nincs rájuk igazi kereslet. Az értékesítési rendszer is csak állami segítséggel működhetne, ami persze csak álom, hiszen még a filmkészítés költségeire is nehezen szerzünk pénzt. Pedig a dokumentumfilmek jóval alacsonyabb költségvetésből készülnek,
| Idén “nagykorúsodik” a DaKino Nemztetközi Filmfesztivál, Románia első és máig leghosszabb életű mozgóképes szemléje. A bukaresti, kizárólag digitális technikával vetítő The Lights Cinemas moziban november 25–29-e között zajló rövidfilmes szemle továbbra is megőrzi két hagyományos versenyszekcióját, a dokumentumfilmes és a fikciós rövidfilmes kategóriát, sőt, idén először mindkét műfajban odaítélik a Dakino trófeát, amelyért brit, lengyel, francia, román, német, görög, izraeli, magyar, amerikai, orosz, spanyol, koreai és más alkotások versengenek. Ám a párhuzamos vetített filmek hangsúlyosan a politika témája felé tolódnak el: az Entertaining Politics alcímet kapott fesztivál külön kategóriát szentel például Barack Obama amerikai elnök választási győzelmének. Döntésükkel a szervezők új lendületet kívánnak adni a szerintük “kifulladó” eseménynek. A DaKino kezdőfilmje Simon Brook Generation 68 és Emir Kusturica Maradona című alkotása lesz. |
mint a játékfilmek.
- Statisztikák szerint egyre többet tévézünk, sokan még az írott szó térvesztéséért is a mozgóképet, a filmeket kárhoztatják. Ha nincs néző, akkor az nem azt jelenti, hogy a műfajjal, a dokumentumfilmmel van baj?
Talán a megnevezés félrevezető, de csak annak, aki nem látott még dokfilmet. Mi nem tudományos-ismeretterjesztő vagy természetfilmeket készítünk, amelyben nincs hős és cselekmény, és az élvezhetőség rovására megy, hogy a nézőre elemző attitűdöt kényszerítünk, ahelyett, hogy a beleélés örömét adnánk neki. A szituációs dokumentumfilm élményfilmként működik, ha úgy tetszik: játékfilm, amatőr szereplőkkel. Elmesélünk valamit, ami filmként kell megálljon a lábán, de valós helyzetekkel, valós szereplőkkel, kevés alkotói ráhatással. Egy történet, amely bármikor megtörténhet bárkivel. Nincs jelenetismétlés, nem állíthatom meg a történetet, hogy akkor ezt most vegyük fel újra, mert nem fizetett szereplőkkel, világosítóval, díszletekkel dolgozunk. De a meseszövés, az élmény ugyanolyan hiteles, mint a játékfilmben. Csak nincs annyira látványosan becsomagolva.
- Mit vár a DaKinotól, mit hozhat a bukaresti fesztivál?
A tavalyi DaKinon a Moszny, Lakatos Róbert filmje, amelyben operatőrként dolgoztam, rendezői díjat kapott. A díjakon túl azonban fontosnak tartom, hogy nyissunk a román kulturális támogatások felé is. Az erdélyi magyar filmesek jó néhány generációja Budapesten tanult, amíg itthon, a Sapientián el nem indult a képzés. Pályázni is csak magyarországi alapoknál szoktunk, Bukarest egy kicsit terra incognita, amin változtatni kell. Filmeket akarunk készíteni, jó filmeket, és ehhez pénz kell. Ki kell tehát törnünk abból az ördögi körből, hogy nem ismerik a filmjeinket, ezért nem keresik azokat, következésképpen pénzt sem kaphatunk rá.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.