
Fotó: A szerző felvétele
2008. november 24., 16:402008. november 24., 16:40
- Mi a Transikon Egyesület, filmes fórum vagy érdekvédelmi szervezet? Filmkészítő műhely. De mielőtt belebonyolódnánk magasröptű fejtegetésekbe, gyorsan elmondom: hat filmes alkotó bejegyzett a tavaly egy egyesületet – ennyi a Transikon. Egy film akár másfél évig is készülhet, az alkotója ennyi idő alatt már “nem lát ki” belőle, kell a friss szem, a szakmai, a kritikus vélemény. Ezért korábban is összejártunk, zártkörű vetítéseken megbeszéltük a filmeket, tanultunk egymástól.
Másrészt egyesületként, jogi személyként könnyebb pályázni a költségekre, és a filmek utóéletének gondozása – a fesztiválokra való benevezése, értékesítése – is egyszerűbb, ha közösen végezzük. Ehhez ugyanis önmenedzselő típusú emberek kellenek, és nem biztos, hogy egy alkotó alkalmas erre, vagy jó ötlet a saját filmjeit menedzselni.
- Eljutnak a filmjeik a nézőkhöz?
Nem igazán, jobbára a televízióra és a fesztiválokra szorulunk. De a játékfilmek talán eljutnak a nézőhöz? Hargita megyében például egyetlen mozi sem működik! DVD-n nem érdemes forgalmazni a filmeket, nincs rájuk igazi kereslet. Az értékesítési rendszer is csak állami segítséggel működhetne, ami persze csak álom, hiszen még a filmkészítés költségeire is nehezen szerzünk pénzt. Pedig a dokumentumfilmek jóval alacsonyabb költségvetésből készülnek,
| Idén “nagykorúsodik” a DaKino Nemztetközi Filmfesztivál, Románia első és máig leghosszabb életű mozgóképes szemléje. A bukaresti, kizárólag digitális technikával vetítő The Lights Cinemas moziban november 25–29-e között zajló rövidfilmes szemle továbbra is megőrzi két hagyományos versenyszekcióját, a dokumentumfilmes és a fikciós rövidfilmes kategóriát, sőt, idén először mindkét műfajban odaítélik a Dakino trófeát, amelyért brit, lengyel, francia, román, német, görög, izraeli, magyar, amerikai, orosz, spanyol, koreai és más alkotások versengenek. Ám a párhuzamos vetített filmek hangsúlyosan a politika témája felé tolódnak el: az Entertaining Politics alcímet kapott fesztivál külön kategóriát szentel például Barack Obama amerikai elnök választási győzelmének. Döntésükkel a szervezők új lendületet kívánnak adni a szerintük “kifulladó” eseménynek. A DaKino kezdőfilmje Simon Brook Generation 68 és Emir Kusturica Maradona című alkotása lesz. |
mint a játékfilmek.
- Statisztikák szerint egyre többet tévézünk, sokan még az írott szó térvesztéséért is a mozgóképet, a filmeket kárhoztatják. Ha nincs néző, akkor az nem azt jelenti, hogy a műfajjal, a dokumentumfilmmel van baj?
Talán a megnevezés félrevezető, de csak annak, aki nem látott még dokfilmet. Mi nem tudományos-ismeretterjesztő vagy természetfilmeket készítünk, amelyben nincs hős és cselekmény, és az élvezhetőség rovására megy, hogy a nézőre elemző attitűdöt kényszerítünk, ahelyett, hogy a beleélés örömét adnánk neki. A szituációs dokumentumfilm élményfilmként működik, ha úgy tetszik: játékfilm, amatőr szereplőkkel. Elmesélünk valamit, ami filmként kell megálljon a lábán, de valós helyzetekkel, valós szereplőkkel, kevés alkotói ráhatással. Egy történet, amely bármikor megtörténhet bárkivel. Nincs jelenetismétlés, nem állíthatom meg a történetet, hogy akkor ezt most vegyük fel újra, mert nem fizetett szereplőkkel, világosítóval, díszletekkel dolgozunk. De a meseszövés, az élmény ugyanolyan hiteles, mint a játékfilmben. Csak nincs annyira látványosan becsomagolva.
- Mit vár a DaKinotól, mit hozhat a bukaresti fesztivál?
A tavalyi DaKinon a Moszny, Lakatos Róbert filmje, amelyben operatőrként dolgoztam, rendezői díjat kapott. A díjakon túl azonban fontosnak tartom, hogy nyissunk a román kulturális támogatások felé is. Az erdélyi magyar filmesek jó néhány generációja Budapesten tanult, amíg itthon, a Sapientián el nem indult a képzés. Pályázni is csak magyarországi alapoknál szoktunk, Bukarest egy kicsit terra incognita, amin változtatni kell. Filmeket akarunk készíteni, jó filmeket, és ehhez pénz kell. Ki kell tehát törnünk abból az ördögi körből, hogy nem ismerik a filmjeinket, ezért nem keresik azokat, következésképpen pénzt sem kaphatunk rá.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.