
Fotó: A szerző felvétele
2007. június 28., 00:002007. június 28., 00:00
A szakmabeliek is elismerően nyilatkoztak. Ascher Tamás rendező szerint – aki délelőttönként szedi ízekre az előadásokat, illetve jobbító szándékú tanácsokkal szolgál – „közös szív hatja át” az előadást, a társulat új életre kelti a darabot, amelyet a nézők valószínűleg ismernek már. Az alakítások közül elsősorban Fülöp Zoltán narrátor-főszereplő tejesemberét emelte ki, aki filozofikus derűjével a mindenkori előadások egyik leghitelesebb Tevjéje. Az előadás gyenge pontja valamennyi elemző szerint a félplayback használata, ami természetesen nemcsak a zenei hangzás rovására megy, hiszen így az előadás ritmusa is az előre fölvett anyagokhoz alkalmazkodik.
A fesztiválon megosztotta a közvéleményt a Pinczés István által színpadra vitt, Zalán Tibor Katonák, katonák címü drámája a székelyudvarhelyiek előadásában. A produkció elemzései során szinte mindig ugyanaz a kérdés kerül a középpontba itt is, akárcsak a gyergyószentmiklósi kollokviumon: mennyire lehet, szabad, provokálni a nézőt, hol az a határ, amelyen túl a néző bevonása a játékba, a cselekménybe éppen a várttal ellenkező hatást eredményez. Pár hónap alatt a székelyudvarhelyi előadás egyre „távolságtartóbb” lett, hiszen az első néhány alkalommal a békés falu életét feldúló katonák a szó szoros értelmében fizikailag is terelgették a nézőket. Most csak kemény vezényszavakkal ültették le a közönséget a második felvonás előtt, azonban így is akadt, aki ellenállt. Valóban furcsán hat az erőszakos hang, hiszen máskülönben nem vesznek tudomást a színészek a közönségről: az első felvonásban asztalt terítenek az első sorban ülőknek, kínálni azonban már senki nem kínálja őket, legfönnebb a papot játszó Szabó Jenő elegyedik néha szóba a mellette ülőkkel. A továbbiakban tisztázni fogják a közönséggel való kapcsolatot – hangzott a rendező ígérete Kisvárdán.
A fesztiválközönség mindig más, a Hegedűs a háztetőn nézői főként a helybeliekből kerültek ki, azonban a stúdió-előadásokra leginkább csak a szakmabeliek férnek be – ez rányomja bélyegét az előadásokra –, sok a nyelvbotlás, és a nézőtéren nem mindig akkor harsan fel a nevetés, mikor arra megérett a pillanat. Példa rá a Szabadkai Népszínház Moliere - Képmutatók cselszövése című előadásának egy jelenete: a Telihay Péter rendezte Bulgakov-drámában XIV. Lajos (G. Erdélyi Hermina) a Moliere-t eláruló Moirron-t (Pálfi Ervin) rossz színésznek nevezi, és a mondatot kitörő hahotával fogadja a közönség, sőt egy darabig halkan kommentálja is. A dráma a színházban játszódik, a közönség pedig előbb a valóságos és az előadásbeli színpadon ülve nézi, a második felvonásban viszont változik a tér, a közönség a nézőtéren foglal helyet.
Ha másként is „élnek” az előadások a fesztiválkörnyezetben, a találkozásokért és az idén sokak szerint eredményesebb szakmai beszélgetésekért érdemes a társulatoknak ellátogatni Kisvárdára. A színházak közül azonban kevesen maradnak hosszabb időre, csupán néhány fős küldöttség képviseli a társulatokat a fesztivál végéig.
Rostás-Péter Emese, Kisvárda
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.