
Fotó: A szerző felvétele
2007. június 28., 00:002007. június 28., 00:00
A szakmabeliek is elismerően nyilatkoztak. Ascher Tamás rendező szerint – aki délelőttönként szedi ízekre az előadásokat, illetve jobbító szándékú tanácsokkal szolgál – „közös szív hatja át” az előadást, a társulat új életre kelti a darabot, amelyet a nézők valószínűleg ismernek már. Az alakítások közül elsősorban Fülöp Zoltán narrátor-főszereplő tejesemberét emelte ki, aki filozofikus derűjével a mindenkori előadások egyik leghitelesebb Tevjéje. Az előadás gyenge pontja valamennyi elemző szerint a félplayback használata, ami természetesen nemcsak a zenei hangzás rovására megy, hiszen így az előadás ritmusa is az előre fölvett anyagokhoz alkalmazkodik.
A fesztiválon megosztotta a közvéleményt a Pinczés István által színpadra vitt, Zalán Tibor Katonák, katonák címü drámája a székelyudvarhelyiek előadásában. A produkció elemzései során szinte mindig ugyanaz a kérdés kerül a középpontba itt is, akárcsak a gyergyószentmiklósi kollokviumon: mennyire lehet, szabad, provokálni a nézőt, hol az a határ, amelyen túl a néző bevonása a játékba, a cselekménybe éppen a várttal ellenkező hatást eredményez. Pár hónap alatt a székelyudvarhelyi előadás egyre „távolságtartóbb” lett, hiszen az első néhány alkalommal a békés falu életét feldúló katonák a szó szoros értelmében fizikailag is terelgették a nézőket. Most csak kemény vezényszavakkal ültették le a közönséget a második felvonás előtt, azonban így is akadt, aki ellenállt. Valóban furcsán hat az erőszakos hang, hiszen máskülönben nem vesznek tudomást a színészek a közönségről: az első felvonásban asztalt terítenek az első sorban ülőknek, kínálni azonban már senki nem kínálja őket, legfönnebb a papot játszó Szabó Jenő elegyedik néha szóba a mellette ülőkkel. A továbbiakban tisztázni fogják a közönséggel való kapcsolatot – hangzott a rendező ígérete Kisvárdán.
A fesztiválközönség mindig más, a Hegedűs a háztetőn nézői főként a helybeliekből kerültek ki, azonban a stúdió-előadásokra leginkább csak a szakmabeliek férnek be – ez rányomja bélyegét az előadásokra –, sok a nyelvbotlás, és a nézőtéren nem mindig akkor harsan fel a nevetés, mikor arra megérett a pillanat. Példa rá a Szabadkai Népszínház Moliere - Képmutatók cselszövése című előadásának egy jelenete: a Telihay Péter rendezte Bulgakov-drámában XIV. Lajos (G. Erdélyi Hermina) a Moliere-t eláruló Moirron-t (Pálfi Ervin) rossz színésznek nevezi, és a mondatot kitörő hahotával fogadja a közönség, sőt egy darabig halkan kommentálja is. A dráma a színházban játszódik, a közönség pedig előbb a valóságos és az előadásbeli színpadon ülve nézi, a második felvonásban viszont változik a tér, a közönség a nézőtéren foglal helyet.
Ha másként is „élnek” az előadások a fesztiválkörnyezetben, a találkozásokért és az idén sokak szerint eredményesebb szakmai beszélgetésekért érdemes a társulatoknak ellátogatni Kisvárdára. A színházak közül azonban kevesen maradnak hosszabb időre, csupán néhány fős küldöttség képviseli a társulatokat a fesztivál végéig.
Rostás-Péter Emese, Kisvárda
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.