
Méhes Kati alakítja a „színház tüdejének, emlékezetének” nevezett súgót
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs portugál szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári Harag György Társulat. A teátrum visszatérő vendégrendezője, Bocsárdi László jegyzi az előadást, amely tulajdonképpen „színház a színházban”. A produkció főszereplője Méhes Kati, a társulat „nagyasszonya”, aki sokadszor mutatja meg, miként ragyogja be jelenléte a színpadot.
2025. november 22., 08:482025. november 22., 08:48
Több okból is különleges előadást mutatott be a szatmárnémeti Harag György Társulat Bocsárdi László rendezésében, Méhes Katinak, a színház „nagyasszonyának” főszereplésével. A SOPRO - Suttogás a sötétben Tiago Rodrigues kortárs portugál drámaíró darabja tulajdonképpen „színház a színházban”, a szatmári premier (november 14-én láthatta első ízben a közönség) pedig a darab magyar nyelvű ősbemutatója.
Moldován Blanka és Méhes Kati
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
A darabot kimondottan a szatmári színház kérésére fordította le magyarra Király Szabolcs és Dálnoky Réka. A négyszeres UNITER-díjas Bocsárdi László immár ötödik alkalommal alkotott Szatmárnémetiben, a nézők számára emlékezetesek a korábbi rendezései is, legyen szó a Molière darabjából készült Scapin furfangjairól (az előadásról itt írtunk), az Amphitryonról (itt írtunk róla), vagy A nagy Romulusról (itt írtunk róla).
Darabvásztásával ugyanakkor kiváló lehetőséget teremtett arra is, hogy a főszereplő, Méhes Kati – aki immár több mint 50 éve tagja a szatmári társulatnak – ismét, sokadszor, mélyen megmutathassa, miként ragyog színpadi játéka és jelenléte.
Nagy Csongor Zsolt és Méhes Kati
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
A darab szerzője, Tiago Rodrigues portugál színész, rendező, drámaíró és producer, a franciaországi Festival d’Avignon igazgatója bevallása szerint a színházat mindig is emberi közösségnek tekintette: olyan helynek, ahol az emberek közösen gondolkodnak, közösek az élményeik. A színházban mindnyájan ugyanazt a levegőt lélegzik be a jelenlévők: nézők, alkotók, színházi alkalmazottak, technikusok.
De belelát a darabok szereplőinek lelki világába is – legyen szó halhatatlan klasszikusokról, mint például Csehov Három nővér vagy Molière A fösvény című műve. „Feszülten figyeli minden rezdülésüket, és megmenti őket, amikor a legkiszolgáltatottabbak, amikor a szövegben elakadva, pőre, halandó emberként állnak a színpadon a reflektorfényben. A súgó az, aki egy életen át a sötétben marad. Ebben az előadásban a súgó, életében először, a színpadra lép” – közli a társulat az előadásról.
Jelenet a Csehov-darabból. Diószegi Attila, Budizsa Evelyn és Moldován Blanka
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Ezt a gondolatot bontja ki többek Rodrigues darabja: a láthatatlan, sokszor a színpad alatti térben rejtőző súgó az, akinek a kezében, lelkében összefutnak a színházi világ sokszor kusza vagy nehezen kibogozható szálai.

A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Bocsárdi László azt nyilatkozta, hogy Tiago Rodrigues szövegét eredetileg románul olvasta és „telibe találta”.
A szerző fájdalmas és kétségbeesett kiáltása azzal kapcsolatban, hogy veszélyben a kultúra. Olyan időszakot élünk, azt érezzük – és ez globális jelenség –, hogy a világot irányítóknak nem érdekük, hogy a kultúra, a színház, a művészet erős maradjon, mert nem érdekük, hogy kritikusan gondolkodó emberek maradjanak a Földön. Hanem az, hogy sodródó, a méltóságukat fontosnak nem tartó emberek maradjanak” – fejtette ki a rendező.
Méhes Kati a súgó, aki feszülten figyeli a színészek minden rezdülését
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Mint magyarázta,
„Mindez azzal találkozik, ahogyan én a kultúra kapcsán érzek: kultúra nélkül nincs emberiség. Tele van a darab olyan emberi viszonylatokkal, amitől a színház nem egy távoli elefántcsonttorony, ahová az emberek eljönnek, mint egy katedrálisba, hanem olyan közösség, struktúra, ami valóban méltó arra, hogy azt mondjuk: maga az élet” – fogalmazta meg Bocsárdi László.
Az előadást látva a néző érzése az, hogy
És a súgó lesz az, aki tulajdonképpen mintegy átvilágítja, átfogja a színház mibenlétéről szóló kérdéseket, gondolatokat. A színházművészet a tűnékeny, megismételhetetlen pillanat művészete, így válik a darabban magának a létezés múlandóságának a metaforájává.
Az előadás főszereplője, Méhes Kati, valamint Orbán Zsolt és Budizsa Evelyn a szatmári színház Suttogás a sötétben című előadásában
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
így az ő alakján keresztül mutatja be a darab a háttérmunka fontosságát, a belső összetartó erőket. A súgó az, aki filozofikus mélységben fejti ki a színház ars poétikáját, sőt, magának a művészetnek az ars poétikáját is, összeveti a színpadi művészet tünékenységét az emberi létezés múlandóságával. A Rodrigues darabjában felvillanó klasszikus drámák részletei összefonódnak a színház pillanatnyi valóságában, párhuzamosan zajló jelenetekkel. Egymást követik a színészek vagy a súgó történetei, majd egy klasszikus darab – például a Három nővér – részlete következik, aztán újra „visszaugrunk” a darabbeli színház világába. Ily módon a valósággal párhuzamosan zajló színházi jelenetek mozaikokként illeszkednek bele a dráma jelen idejűségébe.
Szabó János Szilárd alakítja a rendezőt, aki azt szeretné, hogy a súgó a nézők elé lépjen
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Ahogy a súgóval, a színészekkel, a direktorral történő események megelevenednek a színpadon, úgy bonlanak ki tragédiák, dilemmák, konfliktusok, szerelmi viszonyok, halálközeli gondolatok. És minden történés, történet tulajdonképpen a súgó személyében összpontosul. Ő a mindentudó, mindent látó karakter, pontosan tudja, hogy mi fog történni – hiszen az ő kezében van a szövegkönyv. Központi figura a színházban, ő az, aki estéről estére elkíséri a színészt színpadi utazására, minden estéjét együtt tölti a színészekkel, ismeri a lélegzetvételüket, hibázásaikat, gondolataikat, rezdüléseiket. Ennek a komplex karakternek a megformálását
Az előadásban fellépő többi színész számára is változatos, erőteljes lehetőségek nyílnak a Bocsárdi-rendezésben: egy színész sorra több szereplő „bőrébe bújik”.
Budizsa Evely, Orbán Zsolt, Moldován Blanka és Nagy Csongor Zsolt
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
De Budizsa Evelyn is ragyogó mindenik alakításban – a fiatal színésznő nem először bizonyítja, hogy a szatmári társulat erős pillére. Szabó János Szilárd, Orbán Zsolt és Diószegi Attila alakításai is figyelemre méltóak – ahogyan az egész előadás emlékezetes a szatmári társulat összmunkájának köszönhetően is.
Moldován Blanka öt szerepet formál meg a Sopro című előadásban
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
A színpadkép (Bartha József munkája), a jelmezek (Szőke Zsuzsi munkája) és a zenei világ (Bakk-Dávid László munkája) is szervesen illeszkedik az előadás egészéhez. A zene visszafogottan, de mégis kellő időben és jó ízléssel erősíti azokat az érzéseket, amelyeket az előadás „ki akar váltani” a nézőben.
A díszlet visszafogott, funkcionális, ugyanakkor rejtélyessé is válhat: tégla alakú nyílások láthatóak a színpad deszkáiban, ahonnan hol előtűnnek a szereplők, hol eltűnnek benne:
Méhes Kati és Nagy Csongor Zsolt
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Hangsúlyosan jelenik meg az előadásban elmúlás gondolata, az, hogy vajon a művészi alkotópálya eltűnhet-e anélkül, hogy maradandó jelet hagyna maga után. De az a gondolat is erőteljes, hogy egész életünk olyan, mint egy forgatókönyv, a súgó pedig az, aki előre tudja, mi fog történni. Valaki írja életünk hatalmas forgatókönyvét – ebben az értelemben a súgó szerepe nagy mértékben kitágul, metaforikussá válik.
A szatmári társulat előadásainak nézője abban reménykedik, hogy Bocsárdi László még sokszor visszatér rendezni. No és persze abban, hogy még sokszor lehet tanúja annak, amint beragyogja a teret Méhes Kati játéka.
Budizsa Evely, Orbán Zsolt, Moldován Blanka
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

„Manapság a rendezői színház a divat, amely világrengető problémákat, kétségbeejtő víziókat tár a nézők elé, és inkább az értelemre, semmint az érzelmekre akar hatni” – fejtette ki a Krónikának Méhes Kati színművész.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
Elhunyt Bräutigam Gábor, a Kispál és a Borz, valamint a Kiscsillag alapító dobosa. A zenész 60 éves volt.
szóljon hozzá!