Hirdetés

Színpadi erőpróba: nagyszabású előadás készül a Tamási Áron Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok koprodukciójában

A szentgyörgyi társulat minden színésze fellép a Bocsárdi rendezte Koldusopera című előadásban •  Fotó: Barabás Zsolt / Tamási Áron Színház

A szentgyörgyi társulat minden színésze fellép a Bocsárdi rendezte Koldusopera című előadásban

Fotó: Barabás Zsolt / Tamási Áron Színház

Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója Bertolt Brecht Koldusoperáját rendezi az általa vezetett társulat és a Szegedi Szabadtéri Játékok koprodukciójaként. A különleges előadás, amelyet pár nap múlva mutatnak be a Tisza-parti városban, majd ősszel Sepsiszentgyörgyön, erőpróbát jelent, de készen állnak rá – mondta el a Krónika megkeresésére Bocsárdi László.

Kiss Judit

2019. július 29., 11:532019. július 29., 11:53

Szegeden mutatják be augusztus elején a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok koprodukciójában Bertolt Brecht Koldusoperáját Bocsárdi László rendezésében.

Az elmúlt évek legnagyobb szabású produkcióját, amely a társulat valamennyi színészét bevonja, ősszel Sepsiszentgyörgyön is láthatja a nagyérdemű.

Hirdetés

Bocsárdi László a Krónika megkeresésére elmondta, a Tamási Áron Színháznak ez az első közös munkája a Szegedi Szabadtéri Játékokkal, és elképesztő erőpróba több tekintetben is az előadás.

Megmérettetik
a színészi énektudás

„Két helyszínen kellett próbálnunk, egyrészt elképzeljük azt a szabadtéri helyet, ahol a bemutató lesz. Szentgyörgyön a próbákon megpróbáltunk arra koncentrálni, hogy a részletek illeszkedjenek a szegedi helyszín részleteihez, ugyanakkor a dolog nehézsége, hogy nagyon sok az ismeretlen paraméter. Mivel ez opera, a színészek énektudását is nagymértékben próbára teszi, de úgy érzem, hogy mi erre készen állunk” – fogalmazott a rendező. Kérdésünkre kifejtette azt is, hogy Sepsiszentgyörgyön ősszel nem szabadtéren, hanem színházteremben mutatják be az előadást, nyilván ez kicsit más lesz, a díszlet is kisebb lesz, a hangzás és közönséggel való kapcsolat is különbözik attól, amit a következő napokban a Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége láthat. Bocsárdi azt is elmondta, számára is újdonság ez a rendezése, hiszen ezt a Brecht-darabot még nem állította színpadra, a német szerző darabjai közül a Szecsuáni jólélek címűt rendezte meg régebb Szentgyörgyön. Kérdésünkre, hogy a darab színpadra állításánál kell-e figyelni arra, hogy magyarországi vagy erdélyi közönség számára készül a produkció, Bocsárdi azt mondta, természetesen van különbség a két közönség között, más-más hangsúlyt kapnak bizonyos részek. „Különbözik az, hogy mely témák válnak fontosabbá a különféle helyszíneken, és miként lehet úgy megfogalmazni ezeket a témákat, hogy érdekelje az adott nézőközönséget. De általában spekuláció: elképzelem, hogy bizonyos dolgokra hogyan fognak reagálni mondjuk a magyarországi nézők, de mivel nem élek ott, ezt nem tudhatom pontosan. Hogy a közönség összetétele milyen lesz Szegeden? Érdekes lesz, hogy mennyien lesznek a nézők közül erdélyiek, vagy olyanok, akik a Tamási Áron Színház eddigi eredményei miatt jönnek el, az eddigi munkánk művészi összefüggéseit ismerve lesznek kíváncsiak a produkcióra. És biztosan lesznek olyanok is, akik a Szegedi Szabadtéri Játékok nézői, hiszen ezek a szabadtéri előadások rengeteg embert vonzanak Magyarországról” – fejtette ki a rendező.

Detektívtörténetbe illő
szituációk

Bertolt Brecht Koldusoperáját (Háromgarasos opera) augusztus 2-án, 3-án és 4-én az Újszegedi Szabadtéri Színpadon láthatja a közönség. John Gay XVII. századi Koldusoperájának romantikus, Robin Hood-szerű főhőse, Penge Mackie Brecht Háromgarasos operájában egy hanyatló társadalmi osztály antihősévé válik.

A mű az osztályharc panelszerű bemutatásán túl az emberi lélek időtlen belső drámáját is kibontja, olyan témákat érintve, mint például az árulás vagy a féltékenység. Ily módon Brecht víziójában a világban uralkodó káoszért nem csupán a társadalmi egyenlőtlenség, hanem az emberi természet esendősége is felelőssé tehető

– olvasható az előadás ajánlójában.

A Koldusopera (Háromgarasos opera) különleges helyet foglal el a brechti életműben, ugyanis két alkotói korszak szintézisének a gyümölcse: már fellelhetőek benne az epikus színházra jellemző költői jegyek, de sokszor nagyon erőteljes – már-már detektívtörténetbe illő – szituációkkal is operál. Nem illusztrál, nem reprodukál, hanem szembesít, és analízisre késztet, a helyzetekbe való belehelyezkedés helyett a felmerülő problémákhoz való intellektuális viszonyra biztatja a nézőt. A mű legnagyobb ereje mégis zenei vonalában érhető tetten: a jelenetek mellett felcsendülő dallamok elementáris erővel képesek hatni még a mai fül számára is.

A Bocsárdi László rendezte előadás zenei koordinátora Incze G. Katalin, a Kolozsvári Magyar Opera karmestere és korrepetitora. Az előadásban a rablógyilkos szerepében Erdei Gábor tűnik fel, aki a 2018/2019-es évadban a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztériumának díját a Sam, avagy felkészülés a családi életre című előadás tizenhárom éves kamaszának megformálásáért, illetve a Pécsi Országos Színházi Találkozón a legjobb mellékszereplőnek járó díjat. A Koldusoperát (Háromgarasos operát) augusztus 2-án, 3-án és 4-én 21 órától láthatja először a közönség az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Az előadásra jegyek válthatók a www.jegy.hu oldalon. A sepsiszentgyörgyi bemutató tervezett időpontja 2019. október 6.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 21., szerda

Ne a távolság döntsön: továbbra is megtéríti a máshonnan érkező nézők útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera

Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.

Ne a távolság döntsön: továbbra is megtéríti a máshonnan érkező nézők útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera
Hirdetés
2026. október 20., kedd

„A fájdalom akkor is a miénk, ha nem mi fájtunk”: Bogdán Zsolt Örkény 1956-os jegyzeteiből készült előadást mutat be Kolozsváron

Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.

„A fájdalom akkor is a miénk, ha nem mi fájtunk”: Bogdán Zsolt Örkény 1956-os jegyzeteiből készült előadást mutat be Kolozsváron
2026. október 19., hétfő

„Kell és lehet irodalmat, tudományt művelni a székely végeken” – Bicskarend 95 éves írónak, hadtörténész féllábbal Gyergyóban

Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.

„Kell és lehet irodalmat, tudományt művelni a székely végeken” – Bicskarend 95 éves írónak, hadtörténész féllábbal Gyergyóban
2026. október 19., hétfő

Kató Csilla, miután összeesett a színpadon: játék vége, így nem mehet tovább!

Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.

Kató Csilla, miután összeesett a színpadon: játék vége, így nem mehet tovább!
Hirdetés
2026. október 17., szombat

„Ide mindig hazajövök” – Miklósa Erika világhírű szoprán a Krónikának erdélyi kötődéseiről, tehetséggondozásról

„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.

„Ide mindig hazajövök” – Miklósa Erika világhírű szoprán a Krónikának erdélyi kötődéseiről, tehetséggondozásról
2026. október 16., péntek

Nemesasszonyból nevelőnő, titkárnőből múzsa: hétköznapi emberek különös sorsa a temesvári kiállításon

Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.

Nemesasszonyból nevelőnő, titkárnőből múzsa: hétköznapi emberek különös sorsa a temesvári kiállításon
2026. október 12., hétfő

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház
Hirdetés
2026. október 11., vasárnap

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját

Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját
2026. október 11., vasárnap

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről

Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről
2026. október 10., szombat

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Hirdetés
Hirdetés