Szilágyi István Kossuth-díjas író emlékét domborművel ellátott tábla őrzi Zilahon
Fotó: Ferencz-Nagy Zoltán/Helikon
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a városhoz, a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére a hétvégi esemény jelentőségéről Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője. A zilahi Kálvineum református oktatási és művelődési központ és kollégium épületének falán őrzi mostantól emléktábla a Kossuth-díjas írónak, a Helikon irodalmi folyóirat alapító-főszerkesztőjének emlékét.
2025. október 13., 14:002025. október 13., 14:00
2025. október 13., 14:172025. október 13., 14:17
Emléktábla őrzi Zilahon Szilágyi István Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, a Helikon folyóirat alapító főszerkesztője emlékét: az író a szilágysági városban töltötte ifjúkori éveit. A 2024-ben elhunyt Szilágyi István emléktáblájának hétvégi avatóját a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége, a Helikon Kulturális Egyesület, az RMDSZ Szilágy Megyei Szervezete, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a zilahi református egyházközség szervezte, az emléktábla Kolozsi Tibor szobrászművész alkotása. Az emlékjel a Kálvineum református oktatási és művelődési központ és kollégium épületének falán látható.
Szilágyi Júlia, az író özvegye és Kolozsi Tibor szobrászművész, az emléktábla alkotója
Fotó: Ferencz-Nagy Zoltán/Helikon
Az esemény keretében irodalomtörténészek részvételével tartottak kerekasztal-beszélgetést Szilágyi István emlékezetéről, életművéről.
Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője a Krónika megkeresésére elmondta, az idén 35 éves irodalmi lap szerkesztősége számára elsősorban érzelmi alapú kérdés volt, hogy emléktáblával tisztelegjenek Szilágyi István alapító-főszerkesztő előtt.
A zilahi Vigadó termében népes közönség emlékezett Szilágyi Istvánra
Fotó: Ferencz-Nagy Zoltán/Helikon
„Az író családja által javasolt emléktáblát Kolozsi Tibor készítette el, az elhelyezés, az ehhez kapcsolódó eseménysor a család, a megyei RMDSZ és a Helikon közös eredménye. Ahogy a szombat délutáni kerekasztal-beszélgetésen is elhangzott, a táblaavatással megtörtént Szilágyi István visszahonosítása. Az is elhangzott, hogy mindig is ezer szállal kötődött Zilahhoz, a Szilágysághoz.
mutatott rá Karácsonyi Zsolt.
A főszerkesztő az avatón elmondott beszédében úgy fogalmazott, Szilágyi István „legalább három művet hozott létre élete során. Az egyik a saját élettörténete. A második a szépírói munkássága, melynek kapcsán immáron országnyi, az időben tovább terebélyesedő olvasótáborról beszélhetünk. A harmadik a több mint fél évszázados szerkesztői tevékenysége.”
Levetítették az íróról készült portréfilmet
Fotó: Ferencz-Nagy Zoltán/Helikon
Ferencz-Nagy Zoltán, a Helikon szerkesztője megkeresésünkre elmondta, hogy a Vigadó termében tartott kerekasztal-beszélgetésen az életművet kutató magyarországi irodalomtörténészek: Pécsi Györgyi, Márkus Béla és Gróh Gáspár, valamint Egyed Emese kolozsvári irodalomtörténész és Papp Attila Zsolt, a Helikon szerkesztője beszélt Szilágyi Istvánhoz fűződő személyes emlékeiről.
Pécsi Györgyi korábban úgy méltatta az életművet, hogy „Szilágyi István műveiben a lélek megmaradása a kérdés, az író újra és újra azokat a kérdéseket járja körül, amelyek időkön, emberéleteken túliak” – hangzott el a méltatásban.
Irodalomtörténészek emlékeztek. Márkus Béla (középen) és Pécsi Györgyi
Fotó: Ferencz-Nagy Zoltán/Helikon
Szilágyi István 1938-ban született Kolozsváron, a család 1940-ben Zilahra költözött, a szilágysági kisváros világa meghatározó élménye maradt. Jogi végzettséggel a háta mögött jelentette meg első írásait az Utunkban, melynek később munkatársa, 1968-tól főszerkesztő-helyettese lett. 1990-től a Helikon néven újjáalakuló irodalmi folyóirat főszerkesztője. Első novelláskötete, a Sorskovács 1964-ben, első regénye, az Üllő, dobszó, harang 1969-ben látott napvilágot.
Karácsonyi Zsolt főszerkesztő: „Szilágyi István legalább három művet hozott létre élete során”
Fotó: Ferencz-Nagy Zoltán/Helikon
Az MMA kiadója 2015-ben 52 perces portréfilmet készített Szilágyi Istvánról, akinek legutóbbi, Messze túl a láthatáron című regényét is az MMA kiadója adta ki, 2022-ben pedig arra vállalkoztak, hogy az 1990-ben gyenge nyomdai kivitelezésben napvilágot látott, Agancsbozót című nagyregényt 30 év elmúltával újra megjelentessék.
Egyed Emese irodalomtörténész és Nagy Zalán, a Helikon szerkesztője
Fotó: Ferencz-Nagy Zoltán/Helikon
Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője leplezte le az emléktáblát
Fotó: Ferencz-Nagy Zoltán/Helikon
A kolozsvári, erdélyi, magyarországi és román irodalmi élet személyiségei, pályatársak vettek búcsút a kincses városban a március 13-án, életének 86. évében elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas írótól csütörtökön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!