Szilágyi István Kossuth-díjas író emlékét domborművel ellátott tábla őrzi Zilahon
Fotó: Ferencz-Nagy Zoltán/Helikon
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a városhoz, a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére a hétvégi esemény jelentőségéről Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője. A zilahi Kálvineum református oktatási és művelődési központ és kollégium épületének falán őrzi mostantól emléktábla a Kossuth-díjas írónak, a Helikon irodalmi folyóirat alapító-főszerkesztőjének emlékét.
2025. október 13., 14:002025. október 13., 14:00
2025. október 13., 14:172025. október 13., 14:17
Emléktábla őrzi Zilahon Szilágyi István Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, a Helikon folyóirat alapító főszerkesztője emlékét: az író a szilágysági városban töltötte ifjúkori éveit. A 2024-ben elhunyt Szilágyi István emléktáblájának hétvégi avatóját a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége, a Helikon Kulturális Egyesület, az RMDSZ Szilágy Megyei Szervezete, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a zilahi református egyházközség szervezte, az emléktábla Kolozsi Tibor szobrászművész alkotása. Az emlékjel a Kálvineum református oktatási és művelődési központ és kollégium épületének falán látható.
Szilágyi Júlia, az író özvegye és Kolozsi Tibor szobrászművész, az emléktábla alkotója
Fotó: Ferencz-Nagy Zoltán/Helikon
Az esemény keretében irodalomtörténészek részvételével tartottak kerekasztal-beszélgetést Szilágyi István emlékezetéről, életművéről.
Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője a Krónika megkeresésére elmondta, az idén 35 éves irodalmi lap szerkesztősége számára elsősorban érzelmi alapú kérdés volt, hogy emléktáblával tisztelegjenek Szilágyi István alapító-főszerkesztő előtt.
A zilahi Vigadó termében népes közönség emlékezett Szilágyi Istvánra
Fotó: Ferencz-Nagy Zoltán/Helikon
„Az író családja által javasolt emléktáblát Kolozsi Tibor készítette el, az elhelyezés, az ehhez kapcsolódó eseménysor a család, a megyei RMDSZ és a Helikon közös eredménye. Ahogy a szombat délutáni kerekasztal-beszélgetésen is elhangzott, a táblaavatással megtörtént Szilágyi István visszahonosítása. Az is elhangzott, hogy mindig is ezer szállal kötődött Zilahhoz, a Szilágysághoz.
mutatott rá Karácsonyi Zsolt.
A főszerkesztő az avatón elmondott beszédében úgy fogalmazott, Szilágyi István „legalább három művet hozott létre élete során. Az egyik a saját élettörténete. A második a szépírói munkássága, melynek kapcsán immáron országnyi, az időben tovább terebélyesedő olvasótáborról beszélhetünk. A harmadik a több mint fél évszázados szerkesztői tevékenysége.”
Levetítették az íróról készült portréfilmet
Fotó: Ferencz-Nagy Zoltán/Helikon
Ferencz-Nagy Zoltán, a Helikon szerkesztője megkeresésünkre elmondta, hogy a Vigadó termében tartott kerekasztal-beszélgetésen az életművet kutató magyarországi irodalomtörténészek: Pécsi Györgyi, Márkus Béla és Gróh Gáspár, valamint Egyed Emese kolozsvári irodalomtörténész és Papp Attila Zsolt, a Helikon szerkesztője beszélt Szilágyi Istvánhoz fűződő személyes emlékeiről.
Pécsi Györgyi korábban úgy méltatta az életművet, hogy „Szilágyi István műveiben a lélek megmaradása a kérdés, az író újra és újra azokat a kérdéseket járja körül, amelyek időkön, emberéleteken túliak” – hangzott el a méltatásban.
Irodalomtörténészek emlékeztek. Márkus Béla (középen) és Pécsi Györgyi
Fotó: Ferencz-Nagy Zoltán/Helikon
Szilágyi István 1938-ban született Kolozsváron, a család 1940-ben Zilahra költözött, a szilágysági kisváros világa meghatározó élménye maradt. Jogi végzettséggel a háta mögött jelentette meg első írásait az Utunkban, melynek később munkatársa, 1968-tól főszerkesztő-helyettese lett. 1990-től a Helikon néven újjáalakuló irodalmi folyóirat főszerkesztője. Első novelláskötete, a Sorskovács 1964-ben, első regénye, az Üllő, dobszó, harang 1969-ben látott napvilágot.
Karácsonyi Zsolt főszerkesztő: „Szilágyi István legalább három művet hozott létre élete során”
Fotó: Ferencz-Nagy Zoltán/Helikon
Az MMA kiadója 2015-ben 52 perces portréfilmet készített Szilágyi Istvánról, akinek legutóbbi, Messze túl a láthatáron című regényét is az MMA kiadója adta ki, 2022-ben pedig arra vállalkoztak, hogy az 1990-ben gyenge nyomdai kivitelezésben napvilágot látott, Agancsbozót című nagyregényt 30 év elmúltával újra megjelentessék.
Egyed Emese irodalomtörténész és Nagy Zalán, a Helikon szerkesztője
Fotó: Ferencz-Nagy Zoltán/Helikon
Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője leplezte le az emléktáblát
Fotó: Ferencz-Nagy Zoltán/Helikon
A kolozsvári, erdélyi, magyarországi és román irodalmi élet személyiségei, pályatársak vettek búcsút a kincses városban a március 13-án, életének 86. évében elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas írótól csütörtökön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!