2008. június 02., 00:002008. június 02., 00:00
A színmûvészeti egyetem stúdiótermében Kovács András Ferenc és Láng Zsolt Látó-szerkesztõk faggatták a meghívottakat színházról, rendezésrõl, irodalomról, a közös versírásról. A közönség ezúttal szokatlan alaphelyzetû, szerepcserés találkozónak lehetett tanúja: a „fejtetõre állított” Látó-esten Visky András Tompa Gáborként beszélt önmagáról, Tompa Gábor pedig Visky András „bõrébe bújva” szólt Tompa Gáborról, a rendezõrõl. A házigazdák is szerepet cseréltek, Kovács András Ferenc Láng Zsoltként, Láng KAF-ként tette fel a kérdéseket. A nézõtéren ülõk így humoros, a szerzõk évtizedekre visszamenõ barátságának részleteit felvillantó beszélgetést hallhattak.
A sztorik egyike szerint Visky és Tompa 1982-ben Vásárhelyen, egy színházi elõadáson ismerkedett meg, találkozásukból pedig rövid idõ alatt szoros barátság lett. Tompa Gábor elõször 1988-ban hívta meg közös munkára Visky Andrást a kolozsvári színházhoz, de elutasító választ kapott. Két évvel késõbb már Visky kereste meg Tompát, a színház új igazgatóját azzal, hogy szívesen cserélné szatmári magányát a kolozsvári pezsgésre. „Az életem Szatmárnémetiben igen jól kitalált szerzetesi idõszak volt: sehová nem jártam, folyamatosan olvastam és írtam, két-három barátom volt csak. Ha színházkritikát közöltem, nem is tudták, hogy a szerzõ és jómagam ugyanaz a személy. Nem szerettem azt a várost, az volt az érzésem, hogy a szemem elõtt hull szét, anélkül, hogy az ottaniak észrevennék” – mesélte Visky, hozzáfûzve, hogy a Kisvárosi rémtörténetek címû, Tompa Gáborral közösen írt kötetük is ebben a periódusban született. A „négykezesekrõl” Tompa elmondta, valamiféle orwelli hatás alatt, „a két kéz rossz, a négy kéz jó” mottóval, játékként kezdték el írni a közös verseket egy fehér, Vári Attilától kapott svájci írógépen – a strófákról aztán lassan már nem is tudták, melyiket ki írta. Mivel úgy gondolták, fejleszteni lehet a játékot, Balla Zsófiával közösen „hatkezeseikbe” fogtak. A két alkotó játékhoz való kedve nem csorbult. Mint a találkozón kiderült, Beckettrõl terveznek egy levélváltást, a sorozat pedig akkor lenne az igazi, ha e-mail helyett klasszikus borítékban küldözgetnék egymásnak ötleteiket, meglátásaikat.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.