2008. június 02., 00:002008. június 02., 00:00
A színmûvészeti egyetem stúdiótermében Kovács András Ferenc és Láng Zsolt Látó-szerkesztõk faggatták a meghívottakat színházról, rendezésrõl, irodalomról, a közös versírásról. A közönség ezúttal szokatlan alaphelyzetû, szerepcserés találkozónak lehetett tanúja: a „fejtetõre állított” Látó-esten Visky András Tompa Gáborként beszélt önmagáról, Tompa Gábor pedig Visky András „bõrébe bújva” szólt Tompa Gáborról, a rendezõrõl. A házigazdák is szerepet cseréltek, Kovács András Ferenc Láng Zsoltként, Láng KAF-ként tette fel a kérdéseket. A nézõtéren ülõk így humoros, a szerzõk évtizedekre visszamenõ barátságának részleteit felvillantó beszélgetést hallhattak.
A sztorik egyike szerint Visky és Tompa 1982-ben Vásárhelyen, egy színházi elõadáson ismerkedett meg, találkozásukból pedig rövid idõ alatt szoros barátság lett. Tompa Gábor elõször 1988-ban hívta meg közös munkára Visky Andrást a kolozsvári színházhoz, de elutasító választ kapott. Két évvel késõbb már Visky kereste meg Tompát, a színház új igazgatóját azzal, hogy szívesen cserélné szatmári magányát a kolozsvári pezsgésre. „Az életem Szatmárnémetiben igen jól kitalált szerzetesi idõszak volt: sehová nem jártam, folyamatosan olvastam és írtam, két-három barátom volt csak. Ha színházkritikát közöltem, nem is tudták, hogy a szerzõ és jómagam ugyanaz a személy. Nem szerettem azt a várost, az volt az érzésem, hogy a szemem elõtt hull szét, anélkül, hogy az ottaniak észrevennék” – mesélte Visky, hozzáfûzve, hogy a Kisvárosi rémtörténetek címû, Tompa Gáborral közösen írt kötetük is ebben a periódusban született. A „négykezesekrõl” Tompa elmondta, valamiféle orwelli hatás alatt, „a két kéz rossz, a négy kéz jó” mottóval, játékként kezdték el írni a közös verseket egy fehér, Vári Attilától kapott svájci írógépen – a strófákról aztán lassan már nem is tudták, melyiket ki írta. Mivel úgy gondolták, fejleszteni lehet a játékot, Balla Zsófiával közösen „hatkezeseikbe” fogtak. A két alkotó játékhoz való kedve nem csorbult. Mint a találkozón kiderült, Beckettrõl terveznek egy levélváltást, a sorozat pedig akkor lenne az igazi, ha e-mail helyett klasszikus borítékban küldözgetnék egymásnak ötleteiket, meglátásaikat.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.