Széplelkű ikrek, forradalmárok – dokfilmesek előnyben

Dokumentumfilm kategóriában indulnak a 37. Magyar Filmszemle erdélyi rendezői: a Budapesten ma kezdődő eseményre hárman kísérik el alkotásukat.
A székelyudvarhelyi Bálint Arthur operatőrként már több rangos filmes díjat nyert, Ikrek című saját alkotása egy máréfalvi testvérpár történetét meséli el. A Krónika kérdésére elmondta, öt évvel ezelőtt a budapesti filmművészeti egyetem hallgatójaként készített vizsgafilmet róluk, és már akkor tervezte ötlete továbbgondolását. A 72 perces dokumentumfilm kortól, helyszíntől függetlenül mutatja be az egymással jó kapcsolatban álló, művészetkedvelő agglegények életét – egyikük rajzolgat, másikuk verseket ír. „A tél itt igazi tél, sűrű havazással, a tavasz tele van virággal, az esős időben még a villám is megvilágítja az arcokat. Kint járnak a mezőn, szabadok, boldogok” – írta le a rendező hőseinek meseszerű világát. A filmet két ízben vetítik a szemlén, rövidített változatban pedig nemsokára a Hír Tv is műsorra tűzi. Bálint Arthur egyébként operatőrként is jelen lesz a fesztiválon, ő filmezte Zsigmond Dezső Józsi nővér és a sárga bicikli című alkotását. A dokumentumfilm egy kommandói egészségügyi dolgozó életét mutatja be.
Zágoni Balázs Képzelt forradalom – Avagy Osztrák–Magyar-Románia című alkotását kíséri el a fesztiválra, a film operatőre, Erdős Zsigmond, valamint a film egyik szereplője, Stefano Bottoni történész társaságában. A negyvenperces dokumentumfilm középpontjában a Szoboszlay-ügy áll – Szoboszlay Aladár és hívei az ötvenes évek derekán egyidejű forradalmat akartak kirobbantani Magyarországon és Romániában, egy új közös román–magyar államalakulat, a Confederatio létrehozásáért. A film a kelet-európai unió tervezetét dolgozza fel, valamint az utat a személyes jegyzetektől addig a pillanatig, míg a történet szereplői Bukarestbe érkeznek a rendszer megdöntésének szándékával. A Képzelt forradalom szintén két alkalommal látható a szemlén, Zágoni Balázs szerint kedvező időpontokban. Bár a mozimaratonon több ötvenhatos témájú film is szerepel a szemlén, a rendező reméli, hogy az ötvenhathoz közvetve kapcsolódó történelmi esemény feldolgozása izgalmas élményt nyújt majd a közönségnek.
A Filmszemle harmadik erdélyi résztvevője, Lakatos Róbert nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Moszny című filmje a dokumentumfilmes kategóriában egyedüliként képviseli a szemlén az Inforg Stúdiót.
Erdélyi vonatkozású továbbá Buglya Sándor Bánya utca című dokumentumfilmje is, a Déva melletti Kismuncsel bányatelepülés lakóiról. A ma Magyarországon élő Seprődi Kiss Attila – a sepsiszentgyörgyi színház volt rendezője – ugyanakkor Fischer Istvánról, a bukaresti televízió volt munkatársáról, portréfilmalkotóról forgatott filmjével szerepel a szemlén. Nagy Alfréd sepsiszentgyörgyi színművész, Török Ferenc Csodálatos vadállatok című kisjátékfilmjének egyik szereplője nem kapott meghívást a fesztiválra. Nagy Alfréd Eszenyi Enikő, Törőcsik Mari mellett játszik a filmben, amelyet két ízben a Duna Televízió is közvetített.
A szemlén összesen 103 film szerepel – 24 nagyjátékfilm, 28 kísérleti és kisjátékfilm, 39 dokumentumfilm és 12 tudományos ismeretterjesztő film. A február 7-ig tartó mozimaratont Szabó István Rokonok című filmjének vetítése nyitja. A nagy érdeklődésre tekintettel máris tíz pótelőadással bővült a műsor, így összesen 460 vetítés lesz. A jegyelővétel kezdete, múlt péntek óta több mint húszezer jegyet adtak el.


A Magyar Filmszemle története
A Magyar Filmszemle négy évtizedes múltra tekint vissza. Az első Magyar Játékfilmszemlét 1965. november 10–14. között Pécsen rendezték meg. Az 1970-es években hároméves gyakorisággal tartották, 1980-tól évente vonultatták fel a magyarországi filmtermést. Kezdetben Pécs, majd egy ideig Pécs és Budapest felváltva adott otthont a rendezvénynek, az 1980-as évektől vált Budapest a végleges helyszínné. Az induláskor elsősorban a játékfilmeknek kívántak bemutatkozási lehetőséget teremteni, de már az első alkalommal díjat kapott egy dokumentumfilm is. Kezdetben csupán a Magyar Filmgyárban (Mafilm) készített művek versenyeztek egymással, később a más stúdiókban készült filmekkel is lehetett jelentkezni. A Magyar Játékfilmszemle megnevezést 1989-ben változtatták Magyar Filmszemlére.