
A négy egyetem 110 meghívottja összesen 19 színházi előadást játszott négy különböző helyszínen
Fotó: Unscene/ Facebook
A szervezők és a meghívottak is sikeres kezdeményezésként könyvelték el a csíkszeredai Unscene – Művészeti Egyetemek Fesztiváljának nulladik kiadását. Négy egyetem több mint 110 alkotója vett részt a hatnapos rendezvényen, amelyről Veress Albert, a Csíki Játékszín igazgatója, Harsányi Zsolt rendező és osztályvezető tanár, valamint Kovács Kata Milla színészhallgató számolt be.
2021. június 18., 18:032021. június 18., 18:03
Hiánypótló és sikeres volt a művészeti egyetemek első ízben szervezett fesztiválja, a hatnapos, Unscene elnevezésű szemlének Csíkszereda adott otthont.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Kara, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, a bukaresti Ion Luca Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint Temesvári Nyugati Tudományegyetem alkotói vettek részt a szemlén, a 110 meghívott összesen 19 színházi előadást játszott négy különböző helyszínen. Az estéket a film- és média szakos diákok vizsgafilmjei, valamint Ovidiu Lipan „Țăndărică” és az Ineffable koncertje töltötte ki. A résztvevők ezenkívül két műhelymunkára is benevezhettek.
A fesztiválszervező Csíki Játékszín igazgatója, Veress Albert megkeresésünkre elmondta, a fesztivál ötletét a járvány miatt kialakult, egy éve tartó helyzet adta, amelyben a művészeti egyetemek hallgatói meg voltak fosztva a közönséggel való találkozástól. Pedig az utolsó év lényege éppen a megmutatkozás, ezért készülnek a vizsgaelőadások is.
Az ötlet április elején született, és szerettük volna, ha júniusban már meg is valósulna, ami nagyon rövid időnek bizonyult egy hasonló volumenű fesztivál megszervezéséhez” – mondta Veress Albert. Hozzátette, rendszerint már a brand kidolgozása több hónapos munkát igényel, de keményen dolgoztak, kollégáik, partnereik és támogatóik összefogásából nagyon sikeres esemény jött létre.
„Olyan szép és bátor alakításokat láthattunk, amelyek mindannyiunkat megleptek, például Erdei Máté Magyar Oszkár szomorú élete című egyéni műsora. A Csíki Moziban játszotta közel 200 ember előtt, az előadás közben nyílt színi tapsot kapott, a végén pedig egy óriási vastapsot. Mikor bementem 10 perc múlva az öltözőbe, még mindig könnyes volt a szeme a meghatódottságtól. Ez a fesztivál első napján történt, és akkor már tudtam, hogy megérte a sok befektetett munkát” – mondta az igazgató.
„A fesztivál felülmúlta a reményeinket, nagyjából minden zökkenőmentesen zajlott, és rengeteg a pozitív visszajelzés. Őszintén büszke vagyok magunkra, a diákokra és a csíki közönségre is. Jövőre szeretnénk több – akár határon túli – egyetemet meghívni, illetve kiterjeszteni a fesztivált egyéb művészeti ágak felé is” – mutatott rá. Bízik ugyanakkor abban, hogy az esemény megágyazott a diákok és rendezők közti jövőbeli együttműködésnek, a rendezvényre ugyanis számos rendező és színházigazgató is ellátogatott, hogy lássa a tehetséges fiatalokat a színpadon.
– tette hozzá az igazgató.
Nem csak a házigazdák, a meghívottak is elismerő köszönettel könyvelték el a fiatal alkotók megmutatkozására szervezett fesztivált. Harsányi Zsolt, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész osztályának vezetőtanára, A kaukázusi krétakör című előadás rendezőjeként kifejezetten örült, hogy végre nagyközönség előtt mutathatták be a járványügyi szigorítások miatt többször meghiúsult vizsgaprodukciót. A több mint egy éve tartó korlátozások után – a többi résztvevőhöz hasonlóan – osztályával izgatottan érkeztek a fesztiválra, de elmondása szerint a pezsgő atmoszféra és a hálás közönséggel való találkozás minden reményüket beteljesítette. A tavalyi bemutató először tavaly tavasszal, aztán ősszel maradt el, és bár készült egy háromkamerás felvétel pár néző jelenlétében, a rendező szerint tulajdonképpen a fesztiválon való fellépés nevezhető bemutatónak. „A járvány előtti, természetesnek vélt életünk darabkái felértékelődtek.
Egyrészt szükségünk van arra, hogy lássuk, ki merre tart, hogy ne csak ismerjük, de talán jobban megismerjük egymást. Másrészt fontos, hogy a legújabb generációk megmutatkozhassanak, megismerkedhessenek a színházak vezetőivel és nem utolsósorban a közönséggel” – osztotta meg Harsányi Zsolt.
A résztvevők közt olyan is akadt, aki a fesztivál ideje alatt több előadásban is megmutathatta színészi kvalitásait. Kovács Kata Milla, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatója az Egy százalék indián és A kaukázusi krétakör című előadásokban játszott. Elmondása szerint az új helyzetben való megmutatkozás lazaságra és önfeledtségre tanította, hiszen az előadások alatt felmerülő technikai hibákat sikerült helyben megoldani – ezáltal pedig sikerült bíznia magában, a társaiban és a közönségben.
Mindkét előadás után háromszor tapsoltak vissza minket, ami nagyon jó érzés volt. Egy színésznek minden előadás új helyzet, hiszen alakítja az aznapi közönség, a kollégák hangulata, a világban történő dolgok” – mutatott rá Kovács Kata Milla.
Kovács Kata-Milla szerint nemsokára mindannyian diplomát fognak majd a kezükben, ezért nincs szükség a rivalizálásra. Számára örömöt jelentett megismerni az új színészgenerációt. „A fesztivált végig kedves, fiatalos hangulat jellemezte. Sok új, tehetséges, ambiciózus fiatallal találkozhattam, ugyanakkor megismerhettem az idősebb színész és rendező kollégákat. Hálás vagyok visszajelzéseiknek, szakmai dicséretüknek, kritikáiknak, hiszen ebből tanul igazán a fiatal színész” – összegezte a fiatal színészhallgató.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!