Szép és bátor alakítások az Unscene művészeti szemlén

Az ötlet április elején született, és szerettük volna, ha júniusban már meg is valósulna, ami nagyon rövid időnek bizonyult egy hasonló volumenű fesztivál megszervezéséhez” – mondta Veress Albert. Hozzátette, rendszerint már a brand kidolgozása több hónapos munkát igényel, de keményen dolgoztak, kollégáik, partnereik és támogatóik összefogásából nagyon sikeres esemény jött létre.

„Olyan szép és bátor alakításokat láthattunk, amelyek mindannyiunkat megleptek, például Erdei Máté Magyar Oszkár szomorú élete című egyéni műsora. A Csíki Moziban játszotta közel 200 ember előtt, az előadás közben nyílt színi tapsot kapott, a végén pedig egy óriási vastapsot. Mikor bementem 10 perc múlva az öltözőbe, még mindig könnyes volt a szeme a meghatódottságtól. Ez a fesztivál első napján történt, és akkor már tudtam, hogy megérte a sok befektetett munkát” – mondta az igazgató.

„A fesztivál felülmúlta a reményeinket, nagyjából minden zökkenőmentesen zajlott, és rengeteg a pozitív visszajelzés. Őszintén büszke vagyok magunkra, a diákokra és a csíki közönségre is. Jövőre szeretnénk több – akár határon túli – egyetemet meghívni, illetve kiterjeszteni a fesztivált egyéb művészeti ágak felé is” – mutatott rá. Bízik ugyanakkor abban, hogy az esemény megágyazott a diákok és rendezők közti jövőbeli együttműködésnek, a rendezvényre ugyanis számos rendező és színházigazgató is ellátogatott, hogy lássa a tehetséges fiatalokat a színpadon.

– tette hozzá az igazgató.

Pezsgő hangulat, hálás közönség

Nem csak a házigazdák, a meghívottak is elismerő köszönettel könyvelték el a fiatal alkotók megmutatkozására szervezett fesztivált. Harsányi Zsolt, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész osztályának vezetőtanára, A kaukázusi krétakör című előadás rendezőjeként kifejezetten örült, hogy végre nagyközönség előtt mutathatták be a járványügyi szigorítások miatt többször meghiúsult vizsgaprodukciót. A több mint egy éve tartó korlátozások után – a többi résztvevőhöz hasonlóan – osztályával izgatottan érkeztek a fesztiválra, de elmondása szerint a pezsgő atmoszféra és a hálás közönséggel való találkozás minden reményüket beteljesítette. A tavalyi bemutató először tavaly tavasszal, aztán ősszel maradt el, és bár készült egy háromkamerás felvétel pár néző jelenlétében, a rendező szerint tulajdonképpen a fesztiválon való fellépés nevezhető bemutatónak. „A járvány előtti, természetesnek vélt életünk darabkái felértékelődtek.

Egyrészt szükségünk van arra, hogy lássuk, ki merre tart, hogy ne csak ismerjük, de talán jobban megismerjük egymást. Másrészt fontos, hogy a legújabb generációk megmutatkozhassanak, megismerkedhessenek a színházak vezetőivel és nem utolsósorban a közönséggel” – osztotta meg Harsányi Zsolt.

Egy színész számára minden előadás új helyzet

A résztvevők közt olyan is akadt, aki a fesztivál ideje alatt több előadásban is megmutathatta színészi kvalitásait. Kovács Kata Milla, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatója az Egy százalék indián és A kaukázusi krétakör című előadásokban játszott. Elmondása szerint az új helyzetben való megmutatkozás lazaságra és önfeledtségre tanította, hiszen az előadások alatt felmerülő technikai hibákat sikerült helyben megoldani – ezáltal pedig sikerült bíznia magában, a társaiban és a közönségben.

Mindkét előadás után háromszor tapsoltak vissza minket, ami nagyon jó érzés volt. Egy színésznek minden előadás új helyzet, hiszen alakítja az aznapi közönség, a kollégák hangulata, a világban történő dolgok” – mutatott rá Kovács Kata Milla.

Kovács Kata-Milla szerint nemsokára mindannyian diplomát fognak majd a kezükben, ezért nincs szükség a rivalizálásra. Számára örömöt jelentett megismerni az új színészgenerációt. „A fesztivált végig kedves, fiatalos hangulat jellemezte. Sok új, tehetséges, ambiciózus fiatallal találkozhattam, ugyanakkor megismerhettem az idősebb színész és rendező kollégákat. Hálás vagyok visszajelzéseiknek, szakmai dicséretüknek, kritikáiknak, hiszen ebből tanul igazán a fiatal színész” – összegezte a fiatal színészhallgató.