
2010. november 29., 12:162010. november 29., 12:16
A tisztújító közgyűlés az elnökön kívül megválasztotta az írószövetség elnökségét és választmányát, továbbá felügyelőbizottságát is. A közlés szerint az elnökség tagjai Ács Margit, Kiss Gy. Csaba, Falusi Márton, Mezey Katalin, Vasy Géza és Iancu Laura lettek.
A szövetség felügyelőbizottságát a jövőben Báger Gusztáv, Benke László és Kelemen Erzsébet alkotják, a választmányba ötvenhatan kerültek. Vasy Géza, a szövetség eddigi elnöke már korábban jelezte, hogy három év után nem vállal újabb ciklust. Szentmártoni János 1975-ben született Budapesten. A fiatal költő alapító tagja volt a Stádium Fiatal Írók Körének, 1997-ben a Jelenlét társszerkesztőjeként dolgozott. A megválasztott elnök József Attila- és Gérecz Attila-díjas, több verseskötete jelent meg, és esszéket, kritikákat publikált. A magyar irodalmi kultúra ápolása nemzetstratégiai kérdés, ezt jelzi az egymilliárd forintos kerettel induló Márai-program is – hangsúlyozta Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter a tisztújító közgyűlésen mondott köszöntőjében.
„Dolgunk egyszerű: vissza kell hódítanunk az olvasót, a színházat, a mozit, a könyvkiadást, folyóiratot, nemzeti irodalmunk szolgálatába kell állítanunk a médiát, az internetes világot” – hangoztatta az eseményen felszólaló Lezsák Sándor. Az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett, „van kire alapozni”, mert írótárs vezeti a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárságát, valamint az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságát is. Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter a Magyar Írószövetség szerepét méltatva felidézte: a szervezet a magyar irodalom és a magyar társadalom szolgálatát vállalta és vállalja immár évtizedek óta, többi között 1956-ban is; „valóságos művelődési központként működik”, a határon túli alkotóknak is otthont adva.
„Ahhoz kell hozzásegíteni az írókat, hogy megtalálják olvasóikat, és művészeink ne állami kegyekért álljanak sorba, hanem független alkotóként tudják megélni az írói létet” – szólt a tárca feladatairól Réthelyi Miklós. Mint hozzátette, ebben segít majd az évi egymilliárd forintos keretből gazdálkodó Márai-program. A Nemzeti Kulturális Alap felügyelete alatt jövőre induló projekt célja az olvasáskultúra fejlesztése lesz, és „egyaránt jól jár majd az író, a kiadó, a könyvtáros, de leginkább az olvasó” – emelte ki a miniszter.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.