
2011. november 02., 07:222011. november 02., 07:22
Egyik távozó színművész sem kívánta megindokolni, miért vált meg a társulattól. Rappert Gábor mindössze annyit mondott, hogy egy igen összetett problémáról van szó, melyben személyes okok is szerepelnek, ezért nem kívánja a nyilvánosság elé tárni, mi állt döntése hátterében. Kilátásba helyezte ugyanakkor, hogy egy időre búcsút mond a színészkedésnek.
Nagy Csongor pedig annyit közölt, hogy nem volt számára könnyű a döntés, és szintén azt fontolgatja, hogy nem lép többé színpadra. Értesüléseink szerint a társulat tagjai közül többen kifogásolják Keresztes Attila művészeti igazgató hozzáállását, gyakran találják bántónak a megnyilvánulásait. Mindemellett elismerik, hogy kiváló szakember, és sokat javított a szatmári színjátszás színvonalán az elmúlt két évben.
Maskulik Csaba városi tanácsos, a színház igazgatótanácsának tagja több ízben megpróbált közvetíteni az érintett felek között. Keresztes Attila vonatkozásában elmondta: ő sem kérdőjelezi meg művészi érdemeit, azonban úgy véli, merész kísérleteivel kapcsolatban hatékonyabban kellett volna kommunikálnia mind a társulat tagjaival, mind a közönséggel. A képviselő kifejtette: a színháznál tartott egyeztetőülésre személyesen hívta meg a városvezetőket, azonban sem a polgármester, sem az alpolgármester nem jelent meg a találkozón.
„Úgy vélem, fenntartóként az önkormányzatnak képviseltetnie kellett volna magát, és olyan irányba kellett volna terelniük az eseményeket, hogy a szatmáriak kedvenceinek számító két színész ne váljon meg a társulattól.” A művészek egyébként találkoztak a polgármesterrel, Ilyés Gyula azonban úgy vélekedik, belügynek számítanak a problémák, ezért nem tartja magát illetékesnek a gondok megoldásában. Az esetleges plusz anyagi juttatásokra vonatkozó kérdésünkre elmondta: be vannak fagyasztva a bérek a közszférában, így nem áll módjukban nagyobb fizetést adni a társulat tagjainak, és két éve a pluszjuttatások folyósítását is jogszabály tiltja, ezért nem lát esélyt a bérek emelésére. Hozzátette: jelenleg készül a közalkalmazottak 2012-es bérezésére vonatkozó jogszabály, és az abban foglaltaktól függ, hogy mennyit kereshetnek jövőre a színház munkatársai.
A szatmári társulat tagjai egyébként siralmasan rosszul keresnek – sokan kénytelenek 500-600 lejből megélni – holott jó néhányan reggeltől estig dolgoznak. Béremelésre utoljára 2008-ban lett volna lehetőség, akkor viszont addig odázták a dolgot, amíg hatályba lépett a fizetésnövelést tiltó rendelet. Amint a színház igazgatói az évadnyitó sajtótájékoztatón elmondták: országos viszonylatban is a legkevesebbet keresik a szatmári társulat tagjai. Az anyagi gondokból kifolyólag egyébként eleve két magyar színésszel kevesebb állt a 2011–2012-es évadban színpadra. Csíki Orsolya és Nagy Antal, akik a nyári szünetben Angliában vállaltak munkát, kinn maradtak, ugyanis ott körülbelül kétnapi takarítással megkeresnek annyit, amennyiért itthon egy hónapig dolgoznak.
A társulat egyik, szintén névtelenül nyilatkozó tagja lapunk érdeklődésére elmondta: az, hogy Keresztes Attila kiváló színházi szakember, kétségtelen, ugyanis az elmúlt két évben hihetetlenül sokat emelt a szatmári színjátszás nívóján. Azt is elismerte viszont, hogy vezetői stílusa sokaknak nem tetszik, úgy vélte azonban, hogy ezt „meg lehet szokni”. „Jó lenne, ha végre valaki észrevenné, hogy a szatmári társulat tagjai lassacskán éhen halnak” – sommázta észrevételeit, hozzátéve, hogy a pénztelenség miatt az emberek sokkal érzékenyebbé, sértődékennyé váltak.
A művészeti vezetővel kapcsolatban még elmondta, hogy egy tehetséges, ambiciózus fiatalemberről van szó, aki keményen hajtotta a társulatot, hozzátette ugyanakkor, hogy „a szánhúzóknak néha enniük is kéne adni”. Keresztes Attila tegnap nem kívánt nyilatkozni a társulatot érintő problémákról, mint kifejtette, ha lesz mondanivalója, azt majd hivatalos formában közli a sajtóval. Stier Péter megbízott vezérigazgató tegnap szintén nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Elmondta viszont, hogy hétfőn összehívnak egy sajtóértekezletet, melynek keretében világossá teszik majd a közönség számára, hogy mik a gondok a színháznál, és hogyan kívánnak javítani a kialakult helyzeten.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.