Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
Az erdélyi magyar irodalomtörténet személyes oldalára próbált rámutatni az a péntek esti kolozsvári beszélgetés, melyen az 1989-ben megjelent Túlélő képek antológia és fotóalbum „túlélői” emlékeztek az eltelt időszakra.
2017. augusztus 19., 15:582017. augusztus 19., 15:58
2017. augusztus 19., 16:092017. augusztus 19., 16:09
Kétségbeesett üzenetek gyűjteménye, így jellemezte Markó Béla költő pár évtized után az 1989-ben megjelent Túlélő képek című antológiát és fotóalbumot, melynek a második kiadását „túlélt” szerzők gyűltek össze felidézni péntek este a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A Minerva-házban tartott beszélgetés résztvevői úgy vélték, kész csoda, hogy a szövegek a Ceaușescu-korszak legsötétebb időszakában megjelenhettek, kijátszva a cenzorok éberségét.
Tibori Szabó Zoltán házigazda köszöntője után Bogdán Zsolt színművész olvasott fel a hiányzók verseiből, majd
és felidézzék a rendszerváltás óta eltelt időszakot. Erőfeszítése azonban többször hiábavalónak bizonyult, a meghívottak közül többen is előrebocsájtották: csak a szöveget olvassák fel, beszélni nem akarnak róla.
Pedig Balázs Imre József úgy vélte, a nemrég elhunyt Kántor Lajos irodalomtörténész a kötet és a beszélgetés kezdeményezőjeként egyfajta „személyes irodalomtörténetnek” szánhatta a találkozót. Rámutatott, a 34 erdélyi magyar szerző művét tartalmazó, Kántor László képeivel ellátott kiadvány megjelenése idején,
Ez egy reprezentatív névsora az erdélyi magyar irodalom elmúlt évtizedeinek, mondta a moderátor, hozzátéve, hogy az antológia ellenben „nem egy nagyon vidám körkép”.
Balázs Imre József
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
Úgy vélte, a vaskos kötetnek ma is megvan az aktualitása, az idő távlatából reflektálni lehet a diktatúra éveire és az azóta eltelt időszakra. Innen eredt a 2009-ben megjelent második kiadás ötlete is, melyben húsz év távlatából a „túlélők” adnak számot arról, hogy mennyire váltak be a rendszerváltáshoz fűzött reményeik.
Mint felidézte, szerkesztőként azt látta, hogy a cenzorok jobban féltek, mint a szerkesztők, tartottak attól, hogy a szerzők „valamit eldugtak” szövegeikben, ami többnyire igaz is volt. A cenzorok szemében az irodalmi szöveg olyan volt, mint a trójai faló, mesélte a költő, aki szerint állandó pingpongharc folyt szerkesztők és cenzorok között. Ráadásul utóbbiak nem Homéroszon nőttek fel, előfordult, hogy cipőfelsőrész-készítők voltak, és „saját maguktól féltek”, attól rettegtek, hogy valamit elnéznek, nem vesznek észre, és az az állásukba kerül.
Balla Zsófia költő Fellegvár-ihlette versét olvasta fel, rámutatva: ez nemzedékük jelképe volt, olyan hely, mely „az életünk fölé magasodik” és ahova menekülni lehet.
Markó Béla költő úgy vélte, a kötet összeállítása egyszerre volt végtelenül pesszimista és optimista vállalkozás Kántor Lajos részéről, hiszen azok, akik belekerültek, tudták: nem biztos, hogy túlélik a zsarnokságot, a kommunista rendszert.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
Ilyen szempontból „kétségbeesett üzenetek gyűjteménye” a könyv, de ott van benne a remény is, hogy a szövegek, képek megmaradnak a következő nemzedékek számára.
- jelentette ki Markó Béla, külön megköszönve a második kiadás megjelentetését, mely elmondása szerint hosszú hallgatás után újra versírásra késztette.
és volt, aki elmenekült előle, más pedig tervekkel, célokkal próbálta emberközelivé tenni. Így a kötetben a reménytelenség is megmutatkozik. „Ez egy sötét, zavaros korszak volt, és a rákövetkező a forrásé és kiforrásé, de nem a nemes cefrének a kiforrása, hanem annak, ami a csatornában van” - jellemezte az időszakot a filozófus. Úgy vélte, arra a kérdésre, hogy jelenleg van-e remény, nagyon nehéz lenne válaszolni.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
Tompa Gábor színházi rendező közeli barátként Kántor Lajossal kapcsolatos emlékeit osztotta meg az egybegyűltekkel, rámutatva: az irodalomtörténésznek nagy szerepe van abban, hogy a rendező nem emigrált, hiszen válságos pillanataiban ő bátorította. Rámutatott: Kántor Lajos azon kevesek közé tartozott, aki nemcsak az erdélyi magyar irodalom, de a teljes magyar kultúra minden kis elemét, láncszemét számon tartotta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!