Az érdeklõdést jelzi, hogy a megzenésített gyermekverseket elõadó baróti Kelekótya együttes is alig fért be az óvoda nagytermébe, mert mialatt a muzsikusok gyantáztak, szülõk és nagyszülõk, de fõleg gyermekek népes hada valósággal megszállta azt. És szólt a dal, a hálás közönség pedig Kelekótyáékkal együtt énekelte a játékos-mókás mondókákat és verseket, de a tetszésnyilvánítással sem fukarkodott. „Ez a célunk, ezért nyitunk évente újabb és újabb erdõvidéki helységek felé\" – summázta a szervezõ GMKE elnöke, Demeter László. Az Erdõvidék Múzeuma vezetõi tisztét is betöltõ történész szerint csak látszólag furcsa, hogy a közmûvelõdési napok történetében elõször nem Baróton, hanem ez esetben Nagyajtán volt a hivatalos megnyitó. Mert tudásszomjban itt sincs hiány. A Kriza János Általános Iskola legnagyobb termét ugyanis itt is zsúfolásig megtöltötték kicsik és nagyok, hogy a kistáj mindenkori szellemiségébõl ízelítõt nyújtó tárlatot megtekintsék, és az elõadókkal együtt utazzanak az idõben, olyan elõdök életpályájával ismerkedve, mint Apáczai Csere János, László Gyula, Baróti Szabó Dávid, Gaál Mózes, Bodosi Dániel, Benkõ József vagy Benedek Elek. És a névsorolvasás távolról sem teljes. A mai román állami címer elõdeként számon tartott királyi román címert megtervezõ Keöpeczi Sebestyén Józsefrõl például Szekeres Attila István heraldikus, a Háromszék szerkesztõje tartott elõadást, a címerek kialakulását, használatát és fejlõdését ecsetelve. E szellemi utazást színezte Baróton és Nagybaconban Kátai Zoltán énekmondó, aki 16–17. századi patinás históriás énekeket szólaltatott meg lant és koboz kíséretében. Az idei közmûvelõdési napok egyik érdekességeként megnyílt a sepsiszentgyörgyi Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja segítségével létrehozott, Magyarország elsõ felelõs miniszterelnökének, gróf Batthyány Lajosnak emléket állító kiállítás. Halász Péter néprajzkutató Erdõfülén és Baróton kalauzolta végig elõadásában a közönséget a moldvai csángómagyarok mindennapjain, ugyanebben a témakörben Kinda István néprajzkutató tartott elõadást, és szintén ebben a témakörben mutatják be pénteken Zakariás Erzsébet néprajzkutató Miesnapok képei címû könyvét. A tizennégy helységben zajló XV. Erdõvidéki Közmûvelõdési Napok csemegéje lesz a mai felolvasómaraton, a szombati zárónapon pedig Varga Béla fotómûvésznek az Erdõvidék Kultúrájáért Díjat, Antal István lapalapító vállalkozónak pedig a Kultúra Mecénása oklevelet adják át.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.