Az érdeklõdést jelzi, hogy a megzenésített gyermekverseket elõadó baróti Kelekótya együttes is alig fért be az óvoda nagytermébe, mert mialatt a muzsikusok gyantáztak, szülõk és nagyszülõk, de fõleg gyermekek népes hada valósággal megszállta azt. És szólt a dal, a hálás közönség pedig Kelekótyáékkal együtt énekelte a játékos-mókás mondókákat és verseket, de a tetszésnyilvánítással sem fukarkodott. „Ez a célunk, ezért nyitunk évente újabb és újabb erdõvidéki helységek felé\" – summázta a szervezõ GMKE elnöke, Demeter László. Az Erdõvidék Múzeuma vezetõi tisztét is betöltõ történész szerint csak látszólag furcsa, hogy a közmûvelõdési napok történetében elõször nem Baróton, hanem ez esetben Nagyajtán volt a hivatalos megnyitó. Mert tudásszomjban itt sincs hiány. A Kriza János Általános Iskola legnagyobb termét ugyanis itt is zsúfolásig megtöltötték kicsik és nagyok, hogy a kistáj mindenkori szellemiségébõl ízelítõt nyújtó tárlatot megtekintsék, és az elõadókkal együtt utazzanak az idõben, olyan elõdök életpályájával ismerkedve, mint Apáczai Csere János, László Gyula, Baróti Szabó Dávid, Gaál Mózes, Bodosi Dániel, Benkõ József vagy Benedek Elek. És a névsorolvasás távolról sem teljes. A mai román állami címer elõdeként számon tartott királyi román címert megtervezõ Keöpeczi Sebestyén Józsefrõl például Szekeres Attila István heraldikus, a Háromszék szerkesztõje tartott elõadást, a címerek kialakulását, használatát és fejlõdését ecsetelve. E szellemi utazást színezte Baróton és Nagybaconban Kátai Zoltán énekmondó, aki 16–17. századi patinás históriás énekeket szólaltatott meg lant és koboz kíséretében. Az idei közmûvelõdési napok egyik érdekességeként megnyílt a sepsiszentgyörgyi Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja segítségével létrehozott, Magyarország elsõ felelõs miniszterelnökének, gróf Batthyány Lajosnak emléket állító kiállítás. Halász Péter néprajzkutató Erdõfülén és Baróton kalauzolta végig elõadásában a közönséget a moldvai csángómagyarok mindennapjain, ugyanebben a témakörben Kinda István néprajzkutató tartott elõadást, és szintén ebben a témakörben mutatják be pénteken Zakariás Erzsébet néprajzkutató Miesnapok képei címû könyvét. A tizennégy helységben zajló XV. Erdõvidéki Közmûvelõdési Napok csemegéje lesz a mai felolvasómaraton, a szombati zárónapon pedig Varga Béla fotómûvésznek az Erdõvidék Kultúrájáért Díjat, Antal István lapalapító vállalkozónak pedig a Kultúra Mecénása oklevelet adják át.
A magyar–kanadai származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat Flesh című új regényéért.
Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez kapcsolódva november 20–22. között Kolozsváron rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című eseménysorozatot.
Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya című magyar film, az Oscar-díjas Deák Kristóf legújabb alkotása.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki a 2025-ös évben a díjazottjuk. Idén székelyföldi társulat fiatal színművésznője kapja az 1000 euróval járó elismerést.
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.