Az érdeklõdést jelzi, hogy a megzenésített gyermekverseket elõadó baróti Kelekótya együttes is alig fért be az óvoda nagytermébe, mert mialatt a muzsikusok gyantáztak, szülõk és nagyszülõk, de fõleg gyermekek népes hada valósággal megszállta azt. És szólt a dal, a hálás közönség pedig Kelekótyáékkal együtt énekelte a játékos-mókás mondókákat és verseket, de a tetszésnyilvánítással sem fukarkodott. „Ez a célunk, ezért nyitunk évente újabb és újabb erdõvidéki helységek felé\" – summázta a szervezõ GMKE elnöke, Demeter László. Az Erdõvidék Múzeuma vezetõi tisztét is betöltõ történész szerint csak látszólag furcsa, hogy a közmûvelõdési napok történetében elõször nem Baróton, hanem ez esetben Nagyajtán volt a hivatalos megnyitó. Mert tudásszomjban itt sincs hiány. A Kriza János Általános Iskola legnagyobb termét ugyanis itt is zsúfolásig megtöltötték kicsik és nagyok, hogy a kistáj mindenkori szellemiségébõl ízelítõt nyújtó tárlatot megtekintsék, és az elõadókkal együtt utazzanak az idõben, olyan elõdök életpályájával ismerkedve, mint Apáczai Csere János, László Gyula, Baróti Szabó Dávid, Gaál Mózes, Bodosi Dániel, Benkõ József vagy Benedek Elek. És a névsorolvasás távolról sem teljes. A mai román állami címer elõdeként számon tartott királyi román címert megtervezõ Keöpeczi Sebestyén Józsefrõl például Szekeres Attila István heraldikus, a Háromszék szerkesztõje tartott elõadást, a címerek kialakulását, használatát és fejlõdését ecsetelve. E szellemi utazást színezte Baróton és Nagybaconban Kátai Zoltán énekmondó, aki 16–17. századi patinás históriás énekeket szólaltatott meg lant és koboz kíséretében. Az idei közmûvelõdési napok egyik érdekességeként megnyílt a sepsiszentgyörgyi Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja segítségével létrehozott, Magyarország elsõ felelõs miniszterelnökének, gróf Batthyány Lajosnak emléket állító kiállítás. Halász Péter néprajzkutató Erdõfülén és Baróton kalauzolta végig elõadásában a közönséget a moldvai csángómagyarok mindennapjain, ugyanebben a témakörben Kinda István néprajzkutató tartott elõadást, és szintén ebben a témakörben mutatják be pénteken Zakariás Erzsébet néprajzkutató Miesnapok képei címû könyvét. A tizennégy helységben zajló XV. Erdõvidéki Közmûvelõdési Napok csemegéje lesz a mai felolvasómaraton, a szombati zárónapon pedig Varga Béla fotómûvésznek az Erdõvidék Kultúrájáért Díjat, Antal István lapalapító vállalkozónak pedig a Kultúra Mecénása oklevelet adják át.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.