Az érdeklõdést jelzi, hogy a megzenésített gyermekverseket elõadó baróti Kelekótya együttes is alig fért be az óvoda nagytermébe, mert mialatt a muzsikusok gyantáztak, szülõk és nagyszülõk, de fõleg gyermekek népes hada valósággal megszállta azt. És szólt a dal, a hálás közönség pedig Kelekótyáékkal együtt énekelte a játékos-mókás mondókákat és verseket, de a tetszésnyilvánítással sem fukarkodott. „Ez a célunk, ezért nyitunk évente újabb és újabb erdõvidéki helységek felé\" – summázta a szervezõ GMKE elnöke, Demeter László. Az Erdõvidék Múzeuma vezetõi tisztét is betöltõ történész szerint csak látszólag furcsa, hogy a közmûvelõdési napok történetében elõször nem Baróton, hanem ez esetben Nagyajtán volt a hivatalos megnyitó. Mert tudásszomjban itt sincs hiány. A Kriza János Általános Iskola legnagyobb termét ugyanis itt is zsúfolásig megtöltötték kicsik és nagyok, hogy a kistáj mindenkori szellemiségébõl ízelítõt nyújtó tárlatot megtekintsék, és az elõadókkal együtt utazzanak az idõben, olyan elõdök életpályájával ismerkedve, mint Apáczai Csere János, László Gyula, Baróti Szabó Dávid, Gaál Mózes, Bodosi Dániel, Benkõ József vagy Benedek Elek. És a névsorolvasás távolról sem teljes. A mai román állami címer elõdeként számon tartott királyi román címert megtervezõ Keöpeczi Sebestyén Józsefrõl például Szekeres Attila István heraldikus, a Háromszék szerkesztõje tartott elõadást, a címerek kialakulását, használatát és fejlõdését ecsetelve. E szellemi utazást színezte Baróton és Nagybaconban Kátai Zoltán énekmondó, aki 16–17. századi patinás históriás énekeket szólaltatott meg lant és koboz kíséretében. Az idei közmûvelõdési napok egyik érdekességeként megnyílt a sepsiszentgyörgyi Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja segítségével létrehozott, Magyarország elsõ felelõs miniszterelnökének, gróf Batthyány Lajosnak emléket állító kiállítás. Halász Péter néprajzkutató Erdõfülén és Baróton kalauzolta végig elõadásában a közönséget a moldvai csángómagyarok mindennapjain, ugyanebben a témakörben Kinda István néprajzkutató tartott elõadást, és szintén ebben a témakörben mutatják be pénteken Zakariás Erzsébet néprajzkutató Miesnapok képei címû könyvét. A tizennégy helységben zajló XV. Erdõvidéki Közmûvelõdési Napok csemegéje lesz a mai felolvasómaraton, a szombati zárónapon pedig Varga Béla fotómûvésznek az Erdõvidék Kultúrájáért Díjat, Antal István lapalapító vállalkozónak pedig a Kultúra Mecénása oklevelet adják át.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.