Erdélyi fotóművészek 120 alkotásából nyílt meg az első Székelyföldi Fotóbiennále tárlata a hét végén a kézdivásárhelyi Vigadóban a IV. Székelyföld Napok nyitányaként.
2013. május 12., 16:412013. május 12., 16:41
„Székelyföld területileg, gazdaságilag, gondolkodásmódjában is jól körülhatárolható régió, ez pedig a művészetekben is jól tetten érhető, legegyszerűbben persze a fényképek által érzékeltethető\" – mondta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a IV. Székelyföld Napok legfontosabb momentumának, nyitányának számító I. Székelyföldi Fotóbiennále megnyitóján a kézdivásárhelyi Vigadóban pénteken este. A 120 fotót felvonultató tárlat történelmet írt, Székelyföld értékeit több kategóriában mutatja be a céhes városban nyílt kiállítás.
A biennálé felhívására összesen 881 db pályamű érkezett, a fotókat Ádám Gyula, Balási Csaba, Kovács László Attila, Nagy Lajos és Török Gáspár fotóművész bírálta el. A zsűri a kiírásnak megfelelően három kategóriában három-három díjat, a Román Fotóművészeti Szövetség (AAFR) elismeréseit osztotta ki. A biennálénak egyedi arculatot teremtettek, Székelyföld értékei kategóriában ugyanis nem fogadtak el képmódosító eljárással kidolgozott fotókat, így a régiókról készült fotók egyben kortörténeti dokumentumoknak is számítanak. Aki kísérletezni szeretett, beküldhette fotóit a színes képek kategóriába, ahol nem voltak megkötések. Egy harmadik kategóriát is hirdettek, fekete-fehér fotókkal is lehetett nevezni – némiképp a fotóművészet iránti alázat mutatkozik meg ebben a gesztusban, hiszen a művészeti ág 19. századi elindítóira emlékeztet.
Isán István Csongor, a Hargita Megyei Művelődési Központ igazgatója hangsúlyozta: a kiállítás olyan magas színvonalú, hogy bárhol meg lehet mutatni. „Nekünk, kultúraszervezőknek az a legfontosabb szerepünk, hogy ezeket a képeket, vagy a színvonalasan dolgozó fotósok munkáit minél több helyre eljuttassuk, ugyanakkor az értékeket a saját közönségünknek is meg kell mutatnunk, azoknak is, akikről szólnak\"- mondta Isán. A zsűri képviseletében Balási Csaba leszögezte, ezek a fényképek mintegy keresztmetszetét jelentik az erdélyi magyar fotóművészetnek, a kiállított anyag pedig versenyképes bármilyen nemzetközi megmérettetésen. Balási szerint a biennále másik pozitívuma, hogy új nevek is megjelentek a versenyzők között, tehát utánpótlásból sincs hiány.
\"Nagyon sokan vagyunk, akik tanulmányainkból, olvasmányainkból emlékezünk a művészeti ág kezdeteire, amikor Orbán Balázs és kortársai a hátukon cipelték hatalmas fotóműhelyüket, időt és fáradtságot nem kímélve végigjárták és megörökítették ezt a tájegységet. A biennále gyönyörű képeit nézve elmondhatom, hogy Székelyföld jóval több, mint díszlet a jól sikerült fotókhoz, hiszen érezhető rajtuk, hogy a fényképezőgép mögött nemcsak az ember, hanem a szemlélet, gondolkodásmód, és egy székely érzelmű személy áll\" – hangsúlyozta Tamás Sándor. A versenypályázat céljait Kovács László Attila, a Camera Club Siculorum Fotóklub elnöke foglalta össze. Mint mondta, a biennálénak köszönhetően nem tűnnek el a süllyesztőben azok a rendkívül értékes képek, amelyek Székelyföldről készülnek, ráadásul nem csupán helybéli fotósok szemével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!