Székelyföldi Fotóbiennálé – az erdélyi magyar fotóművészet keresztmetszete

 „Székelyföld területileg, gazdaságilag, gondolkodásmódjában is jól körülhatárolható régió, ez pedig a művészetekben is jól tetten érhető, legegyszerűbben persze a fényképek által érzékeltethető\" – mondta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a IV. Székelyföld Napok legfontosabb momentumának, nyitányának számító I. Székelyföldi Fotóbiennále megnyitóján a kézdivásárhelyi Vigadóban pénteken este. A 120 fotót felvonultató tárlat történelmet írt, Székelyföld értékeit több kategóriában mutatja be a céhes városban nyílt kiállítás.

A biennálé felhívására összesen 881 db pályamű érkezett, a fotókat Ádám Gyula, Balási Csaba, Kovács László Attila, Nagy Lajos és Török Gáspár fotóművész bírálta el. A zsűri a kiírásnak megfelelően három kategóriában három-három díjat, a Román Fotóművészeti Szövetség (AAFR) elismeréseit osztotta ki. A biennálénak egyedi arculatot teremtettek, Székelyföld értékei kategóriában ugyanis nem fogadtak el képmódosító eljárással kidolgozott fotókat, így a régiókról készült fotók egyben kortörténeti dokumentumoknak is számítanak. Aki kísérletezni szeretett, beküldhette fotóit a színes képek kategóriába, ahol nem voltak megkötések. Egy harmadik kategóriát is hirdettek, fekete-fehér fotókkal is lehetett nevezni – némiképp a fotóművészet iránti alázat mutatkozik meg ebben a gesztusban, hiszen a művészeti ág 19. századi elindítóira emlékeztet.

Isán István Csongor, a Hargita Megyei Művelődési Központ igazgatója hangsúlyozta: a kiállítás olyan magas színvonalú, hogy bárhol meg lehet mutatni. „Nekünk, kultúraszervezőknek az a legfontosabb szerepünk, hogy ezeket a képeket, vagy a színvonalasan dolgozó fotósok munkáit minél több helyre eljuttassuk, ugyanakkor az értékeket a saját közönségünknek is meg kell mutatnunk, azoknak is, akikről szólnak\"- mondta Isán. A zsűri képviseletében Balási Csaba leszögezte, ezek a fényképek mintegy keresztmetszetét jelentik az erdélyi magyar fotóművészetnek, a kiállított anyag pedig versenyképes bármilyen nemzetközi megmérettetésen. Balási szerint a biennále másik pozitívuma, hogy új nevek is megjelentek a versenyzők között, tehát utánpótlásból sincs hiány.

\"Nagyon sokan vagyunk, akik tanulmányainkból, olvasmányainkból emlékezünk a művészeti ág kezdeteire, amikor Orbán Balázs és kortársai a hátukon cipelték hatalmas fotóműhelyüket, időt és fáradtságot nem kímélve végigjárták és megörökítették ezt a tájegységet. A biennále gyönyörű képeit nézve elmondhatom, hogy Székelyföld jóval több, mint díszlet a jól sikerült fotókhoz, hiszen érezhető rajtuk, hogy a fényképezőgép mögött nemcsak az ember, hanem a szemlélet, gondolkodásmód, és egy székely érzelmű  személy áll\" – hangsúlyozta Tamás Sándor. A versenypályázat céljait Kovács László Attila, a Camera Club Siculorum Fotóklub elnöke foglalta össze. Mint mondta, a biennálénak köszönhetően nem tűnnek el a süllyesztőben azok a rendkívül értékes képek, amelyek Székelyföldről készülnek, ráadásul nem csupán helybéli fotósok szemével.