Botházi Mária dedikálja új kötetét a kolozsvári Vallásszabadság Házában
Fotó: Biró István
„Mindannyian élő robotok vagyunk” – ez az érzés erősödik bennünk Botházi Mária tárcáit, glosszáit olvasva, melyekből újabb kötetnyi állt össze. A Biorobot című könyvet hétfőn este mutatták be a kolozsvári Vallásszabadság Házában.
2019. november 26., 16:282019. november 26., 16:28
2019. november 26., 20:492019. november 26., 20:49
Az erdélyi magyar hétköznapokat, az „erdélyi magyar nő” és „erdélyi magyar férfi” mindennapos problémáit humorosan bemutató írások először 2016-ban jelentek meg kötetben Boldogság juszt a tiéd címmel a Koinónia kiadónál.
Ezekből bárki magára ismerhet, és bár könnyen, egy szuszra írja őket, nem ment olyan könnyen, míg rátalált saját hangjára – mondta Forrai Szerénke rádiós szerkesztő kérdéseire válaszolva Botházi Mária. Első írásai az Erdélyi Naplóban jelentek meg, jelenleg a Főtér portálon közli őket, de a Facebookon is gyakran szembejönnek, népes rajongótábor osztogatja.
INTERJÚ – Botházi Mária publicistának, lapunk volt munkatársának nemrég látott napvilágot Boldogság, juszt is a tiéd című kötete, amelyben ironikus szemléletű szövegek olvashatóak a női lét sajátosságainak megéléséről, a kisebbségi lét fonákságairól.
A „biorobot” kifejezést egy barátnőjétől hallotta a szerző, mint mondta, adta magát, hogy erre a gondolatra fűzze fel a történeteket. Melynek szereplőit kettős perspektívából láttatja:
miközben állandó megfelelési kényszerünkben biorobotokká válunk. A helyzetünket jó adag iróniával, ugyanakkor együttérzéssel szemlélő szerző nem ítélkezik, csak megállapít, mintha azon ritka képessége révén, hogy felül tud emelkedni mindezen, minket is ehhez akarna hozzásegíteni.
Az írót Forrai Szerénke rádiós szerkesztő faggatta
Fotó: Biró István
A kötetben nem állást foglalni akar, hangsúlyozta, sokkal inkább arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy
Az „erdélyi magyar nő” a finom süteményért kapott dicséretre úgy reagál, „szót sem érdemel, tíz perc volt”, azonban a sok tíz perc egymásra tevődik.
Botházi Mária szerint az erdélyi magyar nő úgy van rossz helyzetben, hogy közben most van a legjobb helyzetben. Balázs Lajos néprajzkutatónak a csíkszentsimoni nők 40 évvel ezelőtti életéről szóló írását említette példaként, melyből kiderül:
Aki szerint az erdélyi magyar társadalom alapérzése a szégyen, és a korábban nőkre jellemző érzés már a férfiakat is elérte.
Szokatlan könyvbemutatón jártunk péntek este: a kezdés előtt zsibaj, a bemutató közben rengeteg nevetés, a végén hosszas, de jól megérdemelt taps. Botházi Mária Boldogság juszt is a tiéd című kötetének bemutatóját a Minerva-házban tartották.
Botházi Mária szerint inkább a következőket kellene továbbadni: a türelemre való képességet és a tartást, önmagunk tiszteletét, mellyel másokét is kivívjuk.
– tapasztalja az egyetemi tanárként is tevékenykedő író. Az „énidő” kiharcolására a férfiak inkább képesek, mint a sokszor túl nagy áldozatot hozó nők, a gyerekkel szemben is következetesebbek.
A Biorobot Szentes Zágon által tervezett borítója
Fotó: Biró István
Bár az „erdélyi magyar” valóságot humorosan bemutató tárcái, glosszái révén vált ismerté, más jellegű írásai is vannak, a jövőben azokkal foglalkozna, mondta.
és a problémás hétköznapok után az erdélyi magyar jóllétet, a hyggét ( jóllét, meghittség, otthonosság, a dánok receptje a boldogságra) is meg szeretné mutatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!