2009. december 14., 09:142009. december 14., 09:14
A múzeum munkatársai kárpátaljai kollégáikkal közösen több határon átívelő európai uniós pályázat segítségével térképezték fel az egykori Ugocsa vármegye területén található kulturális értékeket. Viorel Ciubotă, az intézmény igazgatója a megnyitón elmondta, jelenleg Ugocsa egyharmada Romániában, a nagyobbik része pedig Ukrajnában fekszik.
„Az a legérdekesebb, hogy a határok átrendezésével az ott élők kulturális értékei nem változtak. Ha a szatmáriak átmennek a határon, otthon érezhetik magukat: ugyanolyan templomok vannak ma is odaát, ugyanolyan szokások élnek, mint nálunk” – részletezte tapasztalatait a történész. Szilágyi Levente, a múzeum néprajz szakos munkatársa arról számolt be, hogy „ez az első ilyen jellegű kiállítás. Az itt látható fotók nem művészi munkák, hanem dokumentum jellegűek és értékűek – és megpróbálják megmutatni az ugocsai kulturális örökség sokszínűségét” – ismertette a kiállítást a kutató.
A szatmári tárlaton olyan képeket láthatnak az érdeklődők, amelyek református, római és görög katolikus, valamint ortodox templomok belső és külső díszítéseit ábrázolják. Emellett több középkori és ókori vár romjait, helyi tájházak berendezéseit, főúri kúriákat, utca- és életképeket mutatnak be a kiállítás összeállítói, amelyek a román–ukrán határ menti, egykori ugocsai falvak mindennapjaiba, kultúrájába nyújtanak betekintést.
Gindele Róbert, a múzeum régésze, aki szakértőként vett részt a kutatásban, lapunk kérdésére elmondta, több fontos eredmény is született Ugocsa kulturális térképének elkészítésekor. „Munkatársaink számos interjút, népdalt rögzítettek, rengeteg fotót készítettek, és több ismeretterjesztő füzetecske is megjelent már a témában, amelynek elméletileg folytatása is lesz, hiszen az összegyűjtött anyag alapját képezheti a komoly tudományos munkának” – tette hozzá a múzeum régészeti részlegének vezetője.
A Képek, történelem, hagyomány című tárlat anyaga 30 település adatait dolgozza fel részletesen, és kitűnő alapot nyújt a jövőbeli turisztikai tevékenységek számára is.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.