2009. december 14., 09:142009. december 14., 09:14
A múzeum munkatársai kárpátaljai kollégáikkal közösen több határon átívelő európai uniós pályázat segítségével térképezték fel az egykori Ugocsa vármegye területén található kulturális értékeket. Viorel Ciubotă, az intézmény igazgatója a megnyitón elmondta, jelenleg Ugocsa egyharmada Romániában, a nagyobbik része pedig Ukrajnában fekszik.
„Az a legérdekesebb, hogy a határok átrendezésével az ott élők kulturális értékei nem változtak. Ha a szatmáriak átmennek a határon, otthon érezhetik magukat: ugyanolyan templomok vannak ma is odaát, ugyanolyan szokások élnek, mint nálunk” – részletezte tapasztalatait a történész. Szilágyi Levente, a múzeum néprajz szakos munkatársa arról számolt be, hogy „ez az első ilyen jellegű kiállítás. Az itt látható fotók nem művészi munkák, hanem dokumentum jellegűek és értékűek – és megpróbálják megmutatni az ugocsai kulturális örökség sokszínűségét” – ismertette a kiállítást a kutató.
A szatmári tárlaton olyan képeket láthatnak az érdeklődők, amelyek református, római és görög katolikus, valamint ortodox templomok belső és külső díszítéseit ábrázolják. Emellett több középkori és ókori vár romjait, helyi tájházak berendezéseit, főúri kúriákat, utca- és életképeket mutatnak be a kiállítás összeállítói, amelyek a román–ukrán határ menti, egykori ugocsai falvak mindennapjaiba, kultúrájába nyújtanak betekintést.
Gindele Róbert, a múzeum régésze, aki szakértőként vett részt a kutatásban, lapunk kérdésére elmondta, több fontos eredmény is született Ugocsa kulturális térképének elkészítésekor. „Munkatársaink számos interjút, népdalt rögzítettek, rengeteg fotót készítettek, és több ismeretterjesztő füzetecske is megjelent már a témában, amelynek elméletileg folytatása is lesz, hiszen az összegyűjtött anyag alapját képezheti a komoly tudományos munkának” – tette hozzá a múzeum régészeti részlegének vezetője.
A Képek, történelem, hagyomány című tárlat anyaga 30 település adatait dolgozza fel részletesen, és kitűnő alapot nyújt a jövőbeli turisztikai tevékenységek számára is.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.