
A BBTE Magyar Film és Média Intézete másodéves diákjainak munkáiból nyílt kiállítás a kincses városban
Fotó: Simó Helga
A romániai fotóművészet napját ünnepelték Kolozsváron: Szathmári Pap Károly fényképészre, a fotográfia úttörőjére emlékeztek, valamint a BBTE fotó szakos diákjainak tárlatát nyitották meg Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében.
2022. január 11., 19:382022. január 11., 19:38
2022. január 12., 10:022022. január 12., 10:02
Szathmári Pap Károly kolozsvári származású fényképészre emlékeztek a romániai fotóművészet napja alkalmából rendezett kiállításon, amely hétfőn este nyílt Kolozsváron. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Film és Média Intézete másodéves diákjainak munkáit sorakoztatja fel a február 14-ig látogatható kiállítás Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében.
A BBTE és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa által közösen szervezett esemény házigazdája Demeter Stefánia Katalin konzul volt. Mint mondta, számára azért szerez ez a tárlat nagy örömet, mert a munkákat végignézve azt látta, hogy a diákok szemléletében benne van a valóság, és ezek a fényképek a körülöttünk lévő világot tükrözik vissza.
Fotó: Simó Helga
Molnár Attila fotótörténész előadásából megismerhettük behatóbban „Kolozsvár szülöttének, Bukarest művészének” kalandos életét, a pálya főbb mozzanatait. Azt, hogy hogyan vált az évek során a Svájcba gyalogszerrel elinduló festőtanoncból a világ első háborús fotográfusává, amikor megörökítette a krími háború eseményeit. Miként kötött barátságot a kor híres alakjaival, utazta be a világot, és lett bejáratos a világ különböző uralkodóinak udvarába.
A fotográfus, festőművész, háborús fotóriporter Szathmári Pap Károly Kolozsváron született. Szülővárosában, Bécsben és Itáliában tanult, majd újra Kolozsváron élt, ahol számos táj-, város- és életképet rajzolt, amelyek 1842–43-ban Erdély képekben címen kőnyomatos sorozatban jelentek meg. 1843-ban Bukarestbe költözött, ahol a havasalföldi fejedelmi udvar festője és fényképésze lett, s ezzel a román fotóművészet úttörője volt. Romániában egy 2010-ben elfogadott kormányhatározat értelmében 2011 óta ünneplik Szathmári Pap Károly születésnapján a román fotóművészet napját.
Fotó: Simó Helga
Az eseményen Diana Drăgan Chirilă vizuális művész beszédében méltatta Szathmári munkásságát. Mint elhangzott, úgy tudott jelentős alkotó lenni, hogy nem adta fel egyetlen szakmáját sem. A művész elismerő szavakkal illette a diákok munkáit is. Elmondta, hogy az itt bemutatott művek nagy része sajtó- és szociofotó, melyek szuverén képekként, valamint egy sorozat darabjaiként egyaránt értelmezhetőek.
– fejtette ki Diana Drăgan Chirilă. Úgy fogalmazott, ha betekintünk a kulisszák mögé, elismerő pillantással nyugtázzuk, hogy a diákok magas szinten kezelik a fotográfia technikai arzenálját: a kompozíciót, a fény-árnyék viszonyokat, a perspektívát vagy éppen a színkezelést.
A kiállítás február 15-ig tekinthető meg Magyarország kolozsvári főkonzulátusának rendezvénytermében.

Erdélyi fotóművészek munkáiból készült tárlattal tiszteleg a Liszt Intézet bukaresti központja Szathmári Pap Károly emléke előtt, akinek születésnapján ünneplik a román fotóművészet napját.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!