Szakály Sándor történész vehette át a Korunk Kulcsa díjat szerdán Budapesten. Az elismerést Kántor Lajos, a Korunk Baráti Társaság elnöke adta át Szakály Sándornak, aki ezt követően előadást tartott A kolozsvári IX. honvéd hadtest parancsnokai (1940-1945) címmel.
2013. május 23., 16:122013. május 23., 16:12
Szakály Sándor történészként, kutatóként számos intézetben dolgozott, egyetemeken oktat és oktatott, szakmai testületek tagja és több szakmai díj birtokosa. Főbb kutatási területe a 19. század második felétől a 20. század közepéig a magyar hadtörténelem, társadalomtörténet, tájvédelem és sporttörténet, ugyanakkor foglalkozik az 1919 és 1945 közötti Magyarország politikai diplomáciatörténetével is - mondta laudációjában Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője.
Hozzáfűzte: kötetei nagyrészt a hadtörténelem témakörébe sorolhatók, katonákról, történelemről és önmagunkról szólnak, amint azt az Ister Kiadónál megjelent három kötetes munka alcíme is rögzíti – emlékeztetett a főszerkesztő. Mint mondta, „Szakály Sándort többéves munkakapcsolat fűzi a kolozsvári folyóirathoz: a lapszámokban írásokkal, valamint akadémiai előadásaival mindig önzetlenül vállalja a fellépést.” Szakály Sándor 1980-tól a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) tudományos munkatársa, majd főmunkatársa, 1999-2000-ben az intézmény megbízott főigazgatója. A Duna Televízió alelnöke volt 2001. és 2004. között, dolgozott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, 2006-2007-ban a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara társadalomtudományi tanszékén tudományos tanácsadóként, 2007-től egyetemi tanárként. 1990-ben a történettudomány kandidátusa, 2006-ban az MTA doktora lett, és abban az évben habilitált.
Több önálló könyve, valamint általa szerkesztett, illetve sajtó alá rendezett kötete jelent meg. Szűkebb szakterülete a II. világháború és a két háború közti időszak. A határon kívül élő magyarok meghívására gyakran tart előadásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!