Az irodalom és a média volt az idei, 25. Szabédi László-emléknap fő témája a hétvégén Kolozsváron. „Szabédi László amellett, hogy jelentős műveket hagyott az utókorra, politikus alkat volt, érdemes összekapcsolni irodalmi és tudományos életművével publicista tevékenységét” – hangzott el többek közt Kántor Lajos irodalomtörténész Napilapok Szabédi életművében című előadásában.
2016. május 08., 19:152016. május 08., 19:15
A kolozsvári Györkös Mányi Albert-emlékházban megrendezett Írók, irodalom a médiában című konferencia előtt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület által megszervezett emléknap keretében a résztvevők a Szabédi-emlékháznál és a költő, nyelvész házsongárdi sírjánál koszorúztak.
Kántor Lajos elmondta: Szabédi László először az Ellenzék című lapnál dolgozott, ahol 1934-ig harminc publicisztikája jelent meg, a következő években pedig további négy véleményanyagot publikált a lapban. Hozzáfűzte: noha a napilap 50 éven át létezett, tudományos szempontból a mai napig nincs feldolgozva, senkinek nem jutott eszébe összegyűjteni és kiadni egy kötetben Szabédi publicisztikáit.
Az előadásban ugyanakkor elhangzott: Szabéditől versek és prózai írások jelentek meg 1940–1941-ben a Keleti Újságban, majd 1944-ben a Világosság című kolozsvári napilapnak kezdett el dolgozni. Azzal a feltétellel tett eleget Balogh Edgár főszerkesztő kérésének, ha csakugyan ő fog a lapnak dolgozni és „nem csak egy név\". Kántor Lajos idézett Szabédi Balogh Edgárhoz címzett leveléből is, amely egy meg nem jelent cikk kapcsán íródott. Ebben azt is kifogásolta Szabédi, hogy a lap – politikai megfontolásokból – egy román értelmiségi cikkét hozta le, amely tulajdonképpen román nacionalista támadás volt a magyarság ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!