Az irodalom és a média volt az idei, 25. Szabédi László-emléknap fő témája a hétvégén Kolozsváron. „Szabédi László amellett, hogy jelentős műveket hagyott az utókorra, politikus alkat volt, érdemes összekapcsolni irodalmi és tudományos életművével publicista tevékenységét” – hangzott el többek közt Kántor Lajos irodalomtörténész Napilapok Szabédi életművében című előadásában.
2016. május 08., 19:152016. május 08., 19:15
A kolozsvári Györkös Mányi Albert-emlékházban megrendezett Írók, irodalom a médiában című konferencia előtt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület által megszervezett emléknap keretében a résztvevők a Szabédi-emlékháznál és a költő, nyelvész házsongárdi sírjánál koszorúztak.
Kántor Lajos elmondta: Szabédi László először az Ellenzék című lapnál dolgozott, ahol 1934-ig harminc publicisztikája jelent meg, a következő években pedig további négy véleményanyagot publikált a lapban. Hozzáfűzte: noha a napilap 50 éven át létezett, tudományos szempontból a mai napig nincs feldolgozva, senkinek nem jutott eszébe összegyűjteni és kiadni egy kötetben Szabédi publicisztikáit.
Az előadásban ugyanakkor elhangzott: Szabéditől versek és prózai írások jelentek meg 1940–1941-ben a Keleti Újságban, majd 1944-ben a Világosság című kolozsvári napilapnak kezdett el dolgozni. Azzal a feltétellel tett eleget Balogh Edgár főszerkesztő kérésének, ha csakugyan ő fog a lapnak dolgozni és „nem csak egy név\". Kántor Lajos idézett Szabédi Balogh Edgárhoz címzett leveléből is, amely egy meg nem jelent cikk kapcsán íródott. Ebben azt is kifogásolta Szabédi, hogy a lap – politikai megfontolásokból – egy román értelmiségi cikkét hozta le, amely tulajdonképpen román nacionalista támadás volt a magyarság ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!