Többek között Radnóti Miklós költő, Antoine de Saint-Exupéry francia író és Edvard Munch norvég festő művei is közkinccsé váltak január 1-jével, a 70 éves szerzői jogi védelem lejártával.
2015. január 04., 20:572015. január 04., 20:57
„A 70 éve elhunyt Radnóti Miklós (1909-1944) verseit 2015. január elsejétől bárki szabadon, tehát engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatja, akár könyvkiadásról, internetes közlésről, megzenésítésről vagy éppen hangoskönyv készítéséről van szó” – olvasható az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleményében.
Az Artisjus adatbázisában mintegy 200 olyan dal szerepel, amelyek Radnóti műveire épültek: Bárdos Lajos kórusműveitől a Kaláka együttesig vagy a ma igen népszerű Szabó Balázsig sokan feldolgozták a verseket. Ezek a dalok mostantól „felemás” szerzői jogi védelmet élveznek: zenéjüket továbbra is védi a jog, szövegüket már nem. Tehát például lemezen történő kiadásukra vagy online zeneáruházas letöltésükre feleakkora jogdíj megfizetésével lesz lehetőség.
„A gyakorlat azt mutatja, hogy a művek kereskedelmi forgalmát nem lendíti fel a védelem lejárta. Nem valószínű tehát, hogy a könyvesboltban mostantól lényegesen több és olcsóbb Radnóti-kötettel találkoznánk” – idézi a közlemény Tóth Péter Benjamint, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatóját, aki a védelmi idő lejártának a hétköznapokban észlelhető hatásáról beszélt.
Mint mondta, „természetesen a kiadók világán kívül is van rengeteg olyan elhivatott magánszemély vagy intézmény, akik mostantól könnyebben elérhetővé tudják tenni a műveket, ahogy ezt tavaly ilyenkor Rejtő Jenő műveinél is láttuk. Erre az internetes közeg fontos lehetőséget jelent.”
Január 1-jétől közkinccsé váltak más olyan alkotók művei is, akik 1944-ben hunytak el – mint Antoine de Saint-Exupéry (1900–1944) francia író, A kis herceg alkotója vagy Edvard Munch (1863–1944) norvég expresszionista festőművész, a Sikoly alkotója.
A magyar alkotók közül Balogh Rudolf (1879–1944) fotográfus, Dési Huber István (1895–1944) festőművész, grafikus, Horvay János (1874–1944) szobrász és Róth Miksa (1865–1944) üvegfestő, mozaikművész művei szintén szabadon felhasználhatók január 1-jétől. Emellett lejárt a szerzői jogi védelem Szomory Dezső (1869–1944) író, drámaíró, több máig népszerű színdarab – például a Hermelin és a II. József császár – alkotójának műveire is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!