
Többek között Radnóti Miklós költő, Antoine de Saint-Exupéry francia író és Edvard Munch norvég festő művei is közkinccsé váltak január 1-jével, a 70 éves szerzői jogi védelem lejártával.
2015. január 04., 20:572015. január 04., 20:57
„A 70 éve elhunyt Radnóti Miklós (1909-1944) verseit 2015. január elsejétől bárki szabadon, tehát engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatja, akár könyvkiadásról, internetes közlésről, megzenésítésről vagy éppen hangoskönyv készítéséről van szó” – olvasható az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleményében.
Az Artisjus adatbázisában mintegy 200 olyan dal szerepel, amelyek Radnóti műveire épültek: Bárdos Lajos kórusműveitől a Kaláka együttesig vagy a ma igen népszerű Szabó Balázsig sokan feldolgozták a verseket. Ezek a dalok mostantól „felemás” szerzői jogi védelmet élveznek: zenéjüket továbbra is védi a jog, szövegüket már nem. Tehát például lemezen történő kiadásukra vagy online zeneáruházas letöltésükre feleakkora jogdíj megfizetésével lesz lehetőség.
„A gyakorlat azt mutatja, hogy a művek kereskedelmi forgalmát nem lendíti fel a védelem lejárta. Nem valószínű tehát, hogy a könyvesboltban mostantól lényegesen több és olcsóbb Radnóti-kötettel találkoznánk” – idézi a közlemény Tóth Péter Benjamint, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatóját, aki a védelmi idő lejártának a hétköznapokban észlelhető hatásáról beszélt.
Mint mondta, „természetesen a kiadók világán kívül is van rengeteg olyan elhivatott magánszemély vagy intézmény, akik mostantól könnyebben elérhetővé tudják tenni a műveket, ahogy ezt tavaly ilyenkor Rejtő Jenő műveinél is láttuk. Erre az internetes közeg fontos lehetőséget jelent.”
Január 1-jétől közkinccsé váltak más olyan alkotók művei is, akik 1944-ben hunytak el – mint Antoine de Saint-Exupéry (1900–1944) francia író, A kis herceg alkotója vagy Edvard Munch (1863–1944) norvég expresszionista festőművész, a Sikoly alkotója.
A magyar alkotók közül Balogh Rudolf (1879–1944) fotográfus, Dési Huber István (1895–1944) festőművész, grafikus, Horvay János (1874–1944) szobrász és Róth Miksa (1865–1944) üvegfestő, mozaikművész művei szintén szabadon felhasználhatók január 1-jétől. Emellett lejárt a szerzői jogi védelem Szomory Dezső (1869–1944) író, drámaíró, több máig népszerű színdarab – például a Hermelin és a II. József császár – alkotójának műveire is.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!