2009. február 24., 08:462009. február 24., 08:46
A kolozsvári önkormányzat csütörtökön határoz a Kossuth utcában felépítendő kultúrpalotáról, és a kormány is aznap bocsát ki határozatot a terület önkormányzati átvételéről. A kormányhatározat a kihirdetésétől számított 60 napon belül lép érvénybe.
A Kolozsváron működő Transilvania Állami Filharmóniának 2002 óta nincs állandó székhelye, amikor a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tatarozásra hivatkozva kilakoltatta a zenei intézményt az Egyetemiek Házából. Hosszú ideje nincs állandó kiállítóterme a kolozsvári Képzőművészek Egyesületének (UAP) sem. Többek között ezek a hiányosságok vetették fel egy kolozsvári kultúrpalota szükségességét.
Ioan Sbârciu festőművész, a képzőművészeti egyetem rektora, Adrian Pop, a Gheorghe Dima Zeneakadémia rektora és Marius Tabacu, a Transilvania Állami Filharmónia igazgatója tavaly októberben nyílt levelet intézett az akkori polgármestehez, Emil Bochoz és a Kolozs megyei önkormányzat elnökéhez, Alin Tişéhez, amelyben felhívták a figyelmet egy kultúrának szentelt hajlék szükségességére és arra, hogy egy kultúrpalota felépülése többek között a filharmónia és a galéria székházgondjait is megoldaná. Marius Tabacu elmondása szerint hivatalos választ nem kaptak erre a levélre. „De a sajtóban olvastam, hogy nagyon tetszett nekik az ötlet” – mesélte az igazgató.
„A filharmóniának szüksége van egy kórusteremre, amelyben hetven ember próbálhat, egy kamarazene-teremre, ahol kamarakoncerteket és szólóesteket tarthatunk, ugyanakkor különböző próbatermek és irodahelyiségek létrehozása is elengedhetetlen. A nézőtérnek legalább 1200 férőhelyesnek kellene lennie, külön karzattal a kórusnak és az orgonának. De a legfontosabb, hogy jó akusztikája legyen a teremnek” – ismertette Tabacu. A technikai feltételekről az igazgató ma tárgyal a polgármesterrel, és amíg a tervek megvalósulnak, a Diákművelődési Házban folytatódnak a próbák és a koncertek, bár az itt rendelkezésünkre álló tér több szakmai szempontból sem felel meg hangversenyek rendezésére.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.