Sebestyén Mihály történész két új kötete látott napvilágot a marosvásárhelyi Mentor Könyvek kiadónál: az Időtár V/2 és a Penelopé ruhája című kiadványokat Gálfalvi Ágnes és Káli Király István mutatta be a Bernády-házban a szerző jelenlétében.
2016. december 14., 13:412016. december 14., 13:41
Gálfalvi Ágnes, az Időtár új kötetének szerkesztője kiemelte, nem első ízben dolgozik a sorozattal, amely a város múltjához kapcsolódó jelentős eseményeket állítja kronológiai sorrendbe. A többkötetes mű – Marosvásárhely története a kezdetektől 1989-ig – megkerülhetetlen azok számára, akik a város múltját tanulmányozzák – hangsúlyozta a szerkesztő.
Miután Sebestyén Mihály elkészült a Vásárhely kronológiájával, újabb adatokat talált, így azokat két kiegészítő kötetbe foglalta össze, lezárva a sorozatot. Az Időtár hatodik (V/2) kötete az 1900–1944 közötti időszakra összpontosít, különös tekintettel az első világháborús esztendőkre. A kötet külön érdekessége az 1944. májusában elkobzott és bezárt zsidó üzletek teljes listája, amely véletlenül került a szerző birtokába. „Ez minden bizonyításnál jobban megvilágítja a kelet-európai holokauszt lényegét, amely nemcsak politikai indíttatású volt, hanem gazdasági is: vagyonszerzésre irányuló állami rablás volt” – hangzott el a bemutatón. A Penelopé ruhája című esszékötet a szerző átdolgozott tanulmányait tartalmazza, a még 2000-ben megjelent Nyúlgát az idő ellen című tanulmánykötet alapján. A szerző elmondta, a cím arra utal, hogy a zsidó közösség történetének kutatása is olyan mint Penelopé ruhaszövése, „folyton szövik és folyton felbomlik”.
A Penelopé ruháját Káli Király István mutatta be, kiemelve azt a részt, amely a Nyúlgát az idő ellenben nem szerepel: az Így éltünk a 20. században című tanulmányt, amely családtörténeti vonatkozásokat tartalmaz. A szerző úgy fogalmazott, az általános történeti tények mellett szükség van a hitelességre, és ezt a hitelességet a személyes tapasztalat, a családtörténet adhatja meg. A kötetben szó esik a marosvásárhelyi magyar kultúrájú zsidó közösség mindennapjairól, a hitközségi jegyzőkönyvekről, a bővülő családoknak juttatott segélyekről, beiskolázásról, az 1940-es évek végén történő közösségi eseményekről, pályaválasztásról, elidegenedésről, a kivándorlás beindulásáról. Ezek az események nem csupán a zsidó közösséget érintik, de hozzájárultak Marosvásárhely arculatának megváltozásához is.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!