
2010. március 26., 09:112010. március 26., 09:11
„Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az új produkció nemzetközi összefogás eredménye” – jelentette ki Béres László, a Figura Stúdió Színház igazgatója, arra apropózva, hogy a darab szerzőjén kívül Döbrei Dénes rendező-koreográfus is vajdasági, a látványtervező a pécsi Hegyi Csaba képzőművész, zenéjét pedig a francia Rodolphe Bourotte szerezte.
„Nem szokványos előadást láthat a közönség, aki erre számít, könnyen csalódhat” – fogalmazott Döbrei Dénes, a Franciaországban élő, világhírű Nagy József koreográfus-rendező állandó alkotótársa, az általa vezetett Jel Színház tagja. Mint mondta a mozgás, szöveg, látvány és zene egységéből építkező színpadi játék egy előadás születésének rejtelmeibe kalauzolják a nézőt, titkaikat azonban nem adják könnyen.
A színmű egyébként Danyi Zoltán egyik novellájából született, amelyben a Bulgakov Mester és Margarita című regényének őrületéből menekülő Grigorij Danyilovics színházigazgató még egy utolsó kísérletet tesz ép elméjének megmentésére. Danyilovics úgy véli, az lesz a legjobb, ha ő, a regényhős, megírja a maga regényét. Történeteket, szereplőket talál ki, de még sincs megelégedve a művével. Emiatt egyes részeket kitöröl, és helyettük másokat talál ki. A szereplők eközben megelevenednek, saját akarattal rendelkeznek és küzdenek az életükért.
Azonban Grigorij sincs könnyű helyzetben, ugyanis miközben a szereplőkkel viaskodik, emlékképek kínozzák. Végül rájön, nem is kell regényt írnia, hiszen mondanivalója közlésére elég egy mondat. „Ez a mondat azonban nem hangzik el az előadás során. Egyszerűen pontot teszünk egy ki nem mondott mondat végére” – magyarázta a rendező-koreográfus, aki a színmű létrejöttének körülményeiről még felfedte, hogy tulajdonképpen ő vette rá Danyi Zoltánt, hogy novellájából írjon színművet. Danyi a produkcióról tartott sajtótájékoztatón bevallotta a Napút a cédrus árnyékában az első drámája, korábban soha nem próbálkozott színmű írásával.
Azonban mivel a legjobb barátai színészek, és leginkább a színészek társaságában érzi jól magát, képtelen volt ellenállni a „kísértésnek”. „Improvizáció a szöveg is” – szögezte le a darab szerzője, kifejtve, hogy a színészektől elvárja, hogy ugyanolyan konstruktívan álljanak hozzá a darabhoz, mint ő maga, hiszen egyenrangú félnek tekinti őket a közös munkában.
Rodolphe Bourotte zeneszerző a rendező felkérésére szerezte a színházi zenét a darabhoz. Mint mondta, a hang és csend közötti átívelésekre figyelt a zene megkomponálásakor, olyan „zenei elemeket” is felhasznált, mint a mosógép zúgása, az elhaladó lovas szekér zöreje, egy-egy dal, énekfoszlány, illetve a próba során elfáradt színészek lihegése.
A Figura Stúdió Színház új produkciójában fellépnek: Boros Mária, Máthé Annamária, Vajda Gyöngyvér, Gazdag Erzsébet, Kolozsi Borsos Gábor, Kőmíves Csongor és Szabó Eduárd. A kimondottan a Figura színészeire íródott színmű bemutatóját a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.