
Az Elk*rtuk című politikai krimi nézője annak szurkol, hogy a főszereplőknek sikerüljön leleplezni a politika legfelsőbb szintjeiig vezető összeesküvést
Fotó: Elk*rtuk
Az Elk*rtuk című alkotásnak nem feltétlenül célja az akkori magyar miniszterelnök, az ellenzék jelenlegi legfőbb vezető alakja iránti szimpátia felkeltése, azonban ettől még lehet nézhető film.
2022. február 25., 17:262022. február 25., 17:26
Rég nem került új magyar film annyira a figyelem középpontjába, mint az Elk*rtuk. Ami nem is csoda, egyrészt a feldolgozott téma – Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök őszödi beszédének kiszivárgása és az azt követő, tévéostromba, utcai összecsapásokba és rendőrterrorba torkolló események – miatt, amely a politikai szimpátiák alapján osztja meg a nézőket. Na meg azért is, mert a készítők is gondoskodtak arról, hogy sokat halljunk a filmről – egyrészt a konkrét reklámkampány révén, másrészt a nagy filmforgalmazókkal szemben a bemutatásának megtagadásával kapcsolatosan megfogalmazott vádak miatt.
Persze a témaválasztás, az alkotók és a cím alapján nem nehéz kikövetkeztetni, hogy nem feltétlenül célja az akkori miniszterelnök, az ellenzék jelenlegi legfőbb vezető alakja iránti szimpátia felkeltése, azonban ettől még lehet nézhető film. És az is.
A sztori két, az utca egyszerű emberének aligha nevezhető, de sok befolyással nem bíró ember szemén keresztül mutatja be a történteket: a főszereplő Réka (Bánovits Vivianne) egy neves közvélemény-kutató cégnél, illetve tanársegédként dolgozik, barátja, Nándor (Mózes András) pedig a köztévé gyakornoka.
Réka az intézet befolyásos vezetője, Endre egyik kedvenc tanítványa és beosztottja, aki ennek nyomán meghívja őt az akkori politikai elit egyik partijára a miniszterelnök villájába. Ahol aztán az események sűrűjébe kerül, mivel a kormányfő bizalmasai akkor szembesülnek azzal, hogy az ellenzék megszerezte az őszödi beszédet, ezért valamit sürgősen tenni kell annak megakadályozására, hogy felhasználhassa. A beszédet aztán titokzatos úton kiszivárogtatják a sajtónak – Réka és Nándor pedig nekiáll kinyomozni, kik és miért akarják káoszba és polgárháború-közeli állapotba taszítani az országot. A történet klasszikus politikai thriller, a rendező, Keith English és a forgatókönyvíró Bendi Balázs a zsáner számos alapszituációját és kliséjét felvonultatja, amitől az egész amolyan biztonsági játék, de nem a rosszabbik fajtából.
A film egyik legerősebb karaktere Endre, aki azt a befolyásos értelmiségit testesíti meg, aki a szakmaiságot és az erkölcsöt is félretéve mindent megtesz azért, hogy a közvéleményt manipulálva hatalomban tartsa a számára szimpatikus politikai oldalt – amely elitjének persze ő maga is része. A némiképp mefisztói karaktert a marosvásárhelyi színház színművésze, Bokor Barna alakítja kiválóan, de mellette a főszerepet játszó Bánovits Vivianne is említésre érdemes, ahogy a kiégett rendőrtisztet megformázó Zayzon Zsolt is. A többi karakter azonban elnagyolt – beleértve a Dobrev Kláráét is, akit Gubás Gabi próbál megtölteni élettel, de valahogy mégsem jön át, miért ő az, aki a háttérből az összes szálat mozgatja.
Erre a különböző karakterek habitusuk alapján többféle választ is adnak.
Mindent összevetve a számos klisé, a téma tálalása és a néha papírízű párbeszédek ellenére az Elk*rtuk korántsem nevezhető politikai propagandafilmnek. Akkurátusan összerakott, korrekt iparosmunka, amely viszonylag hitelesen tálal egy „akár így is történhetett” sztorit, és amelynek a megnézése után az ember nem feltétlenül érez katarzisélményt, de nem is sajnálja a mozijegyre kiadott pénzt.
Elk*rtuk
Magyar politikai krimi, 2021. Rendezte: Keith English. Szereplők: Bánovits Vivianne, Mózes András, Gubás Gabi, Bede-Fazekas Szabolcs, Zayzon Zsolt, Trill Zsolt. Írta: Bendi Balázs. Kép: Josep M. Civit. Zene: Rakonczai Viktor. Értékelés az 1-10-es skálán: 7
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!