
Az Elk*rtuk című politikai krimi nézője annak szurkol, hogy a főszereplőknek sikerüljön leleplezni a politika legfelsőbb szintjeiig vezető összeesküvést
Fotó: Elk*rtuk
Az Elk*rtuk című alkotásnak nem feltétlenül célja az akkori magyar miniszterelnök, az ellenzék jelenlegi legfőbb vezető alakja iránti szimpátia felkeltése, azonban ettől még lehet nézhető film.
2022. február 25., 17:262022. február 25., 17:26
Rég nem került új magyar film annyira a figyelem középpontjába, mint az Elk*rtuk. Ami nem is csoda, egyrészt a feldolgozott téma – Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök őszödi beszédének kiszivárgása és az azt követő, tévéostromba, utcai összecsapásokba és rendőrterrorba torkolló események – miatt, amely a politikai szimpátiák alapján osztja meg a nézőket. Na meg azért is, mert a készítők is gondoskodtak arról, hogy sokat halljunk a filmről – egyrészt a konkrét reklámkampány révén, másrészt a nagy filmforgalmazókkal szemben a bemutatásának megtagadásával kapcsolatosan megfogalmazott vádak miatt.
Persze a témaválasztás, az alkotók és a cím alapján nem nehéz kikövetkeztetni, hogy nem feltétlenül célja az akkori miniszterelnök, az ellenzék jelenlegi legfőbb vezető alakja iránti szimpátia felkeltése, azonban ettől még lehet nézhető film. És az is.
A sztori két, az utca egyszerű emberének aligha nevezhető, de sok befolyással nem bíró ember szemén keresztül mutatja be a történteket: a főszereplő Réka (Bánovits Vivianne) egy neves közvélemény-kutató cégnél, illetve tanársegédként dolgozik, barátja, Nándor (Mózes András) pedig a köztévé gyakornoka.
Réka az intézet befolyásos vezetője, Endre egyik kedvenc tanítványa és beosztottja, aki ennek nyomán meghívja őt az akkori politikai elit egyik partijára a miniszterelnök villájába. Ahol aztán az események sűrűjébe kerül, mivel a kormányfő bizalmasai akkor szembesülnek azzal, hogy az ellenzék megszerezte az őszödi beszédet, ezért valamit sürgősen tenni kell annak megakadályozására, hogy felhasználhassa. A beszédet aztán titokzatos úton kiszivárogtatják a sajtónak – Réka és Nándor pedig nekiáll kinyomozni, kik és miért akarják káoszba és polgárháború-közeli állapotba taszítani az országot. A történet klasszikus politikai thriller, a rendező, Keith English és a forgatókönyvíró Bendi Balázs a zsáner számos alapszituációját és kliséjét felvonultatja, amitől az egész amolyan biztonsági játék, de nem a rosszabbik fajtából.
A film egyik legerősebb karaktere Endre, aki azt a befolyásos értelmiségit testesíti meg, aki a szakmaiságot és az erkölcsöt is félretéve mindent megtesz azért, hogy a közvéleményt manipulálva hatalomban tartsa a számára szimpatikus politikai oldalt – amely elitjének persze ő maga is része. A némiképp mefisztói karaktert a marosvásárhelyi színház színművésze, Bokor Barna alakítja kiválóan, de mellette a főszerepet játszó Bánovits Vivianne is említésre érdemes, ahogy a kiégett rendőrtisztet megformázó Zayzon Zsolt is. A többi karakter azonban elnagyolt – beleértve a Dobrev Kláráét is, akit Gubás Gabi próbál megtölteni élettel, de valahogy mégsem jön át, miért ő az, aki a háttérből az összes szálat mozgatja.
Erre a különböző karakterek habitusuk alapján többféle választ is adnak.
Mindent összevetve a számos klisé, a téma tálalása és a néha papírízű párbeszédek ellenére az Elk*rtuk korántsem nevezhető politikai propagandafilmnek. Akkurátusan összerakott, korrekt iparosmunka, amely viszonylag hitelesen tálal egy „akár így is történhetett” sztorit, és amelynek a megnézése után az ember nem feltétlenül érez katarzisélményt, de nem is sajnálja a mozijegyre kiadott pénzt.
Elk*rtuk
Magyar politikai krimi, 2021. Rendezte: Keith English. Szereplők: Bánovits Vivianne, Mózes András, Gubás Gabi, Bede-Fazekas Szabolcs, Zayzon Zsolt, Trill Zsolt. Írta: Bendi Balázs. Kép: Josep M. Civit. Zene: Rakonczai Viktor. Értékelés az 1-10-es skálán: 7
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!