
Az Elk*rtuk című politikai krimi nézője annak szurkol, hogy a főszereplőknek sikerüljön leleplezni a politika legfelsőbb szintjeiig vezető összeesküvést
Fotó: Elk*rtuk
Az Elk*rtuk című alkotásnak nem feltétlenül célja az akkori magyar miniszterelnök, az ellenzék jelenlegi legfőbb vezető alakja iránti szimpátia felkeltése, azonban ettől még lehet nézhető film.
2022. február 25., 17:262022. február 25., 17:26
Rég nem került új magyar film annyira a figyelem középpontjába, mint az Elk*rtuk. Ami nem is csoda, egyrészt a feldolgozott téma – Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök őszödi beszédének kiszivárgása és az azt követő, tévéostromba, utcai összecsapásokba és rendőrterrorba torkolló események – miatt, amely a politikai szimpátiák alapján osztja meg a nézőket. Na meg azért is, mert a készítők is gondoskodtak arról, hogy sokat halljunk a filmről – egyrészt a konkrét reklámkampány révén, másrészt a nagy filmforgalmazókkal szemben a bemutatásának megtagadásával kapcsolatosan megfogalmazott vádak miatt.
Persze a témaválasztás, az alkotók és a cím alapján nem nehéz kikövetkeztetni, hogy nem feltétlenül célja az akkori miniszterelnök, az ellenzék jelenlegi legfőbb vezető alakja iránti szimpátia felkeltése, azonban ettől még lehet nézhető film. És az is.
A sztori két, az utca egyszerű emberének aligha nevezhető, de sok befolyással nem bíró ember szemén keresztül mutatja be a történteket: a főszereplő Réka (Bánovits Vivianne) egy neves közvélemény-kutató cégnél, illetve tanársegédként dolgozik, barátja, Nándor (Mózes András) pedig a köztévé gyakornoka.
Réka az intézet befolyásos vezetője, Endre egyik kedvenc tanítványa és beosztottja, aki ennek nyomán meghívja őt az akkori politikai elit egyik partijára a miniszterelnök villájába. Ahol aztán az események sűrűjébe kerül, mivel a kormányfő bizalmasai akkor szembesülnek azzal, hogy az ellenzék megszerezte az őszödi beszédet, ezért valamit sürgősen tenni kell annak megakadályozására, hogy felhasználhassa. A beszédet aztán titokzatos úton kiszivárogtatják a sajtónak – Réka és Nándor pedig nekiáll kinyomozni, kik és miért akarják káoszba és polgárháború-közeli állapotba taszítani az országot. A történet klasszikus politikai thriller, a rendező, Keith English és a forgatókönyvíró Bendi Balázs a zsáner számos alapszituációját és kliséjét felvonultatja, amitől az egész amolyan biztonsági játék, de nem a rosszabbik fajtából.
A film egyik legerősebb karaktere Endre, aki azt a befolyásos értelmiségit testesíti meg, aki a szakmaiságot és az erkölcsöt is félretéve mindent megtesz azért, hogy a közvéleményt manipulálva hatalomban tartsa a számára szimpatikus politikai oldalt – amely elitjének persze ő maga is része. A némiképp mefisztói karaktert a marosvásárhelyi színház színművésze, Bokor Barna alakítja kiválóan, de mellette a főszerepet játszó Bánovits Vivianne is említésre érdemes, ahogy a kiégett rendőrtisztet megformázó Zayzon Zsolt is. A többi karakter azonban elnagyolt – beleértve a Dobrev Kláráét is, akit Gubás Gabi próbál megtölteni élettel, de valahogy mégsem jön át, miért ő az, aki a háttérből az összes szálat mozgatja.
Erre a különböző karakterek habitusuk alapján többféle választ is adnak.
Mindent összevetve a számos klisé, a téma tálalása és a néha papírízű párbeszédek ellenére az Elk*rtuk korántsem nevezhető politikai propagandafilmnek. Akkurátusan összerakott, korrekt iparosmunka, amely viszonylag hitelesen tálal egy „akár így is történhetett” sztorit, és amelynek a megnézése után az ember nem feltétlenül érez katarzisélményt, de nem is sajnálja a mozijegyre kiadott pénzt.
Elk*rtuk
Magyar politikai krimi, 2021. Rendezte: Keith English. Szereplők: Bánovits Vivianne, Mózes András, Gubás Gabi, Bede-Fazekas Szabolcs, Zayzon Zsolt, Trill Zsolt. Írta: Bendi Balázs. Kép: Josep M. Civit. Zene: Rakonczai Viktor. Értékelés az 1-10-es skálán: 7
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
szóljon hozzá!