Román szerző darabját mutatja be a marosvásárhelyi Yorick Stúdió

Akárcsak az eddigi próbálkozásai során az alternatív színház vezetője, Sebestyén Aba a kórtárs dráma prizmáján keresztül szeretné megvalósítani a magyar és román kultúra közötti dialógust. Az efféle előadásokkal a cél megmozgatni a közönséget, szembe nézni a valós gondokkal, tabukat döntögetni. „Olyan közönséget próbálunk megszólítani, amely nem föltétlenül kőszínház-rajongó. Ugyanakkor olyan szövegekhez is nyúlunk, amelyeket nem biztos, hogy egy kőszínház felvállalna” – ecsetelte színháza, immár hagyományossá vált törekvéseit Sebestyén Aba. A Yorick Stúdió ugyanakkor továbbra is a fiatal tehetségek „helyzetbehozásának” elkötelezettje, jelentette ki annak vezetője.

Elsőként a Köteles Sámuel utcai Stúdió színpadán Ştefan Peca Bucharest Calling című művét mutatják be szerda este 7-től. A 2006-ban írt darab öt fiatal történetét meséli el, akik magányra ítéltettek egy olyan városban, amely megbolondult. Noha a dráma hét évvel ezelőtt, egy New York-i fesztiválra íródott, a ma este bemutatásra kerülő előadás a szöveg problematikájához csatolja a román társadalom aktuális vívódásait is. „A bukaresti fiatalok gondjai hasonlóak szinte bármely hazai nagyvárosban élő ifjak gondjaihoz. Maga a szerző is kétszer átírta az eredeti szöveget, melyet 2006-ban mutattak be. A darab vásárhelyi változatában megjelennek a piaci kétnyelvű táblák vagy a fővárosi tüntetések” – vázolta a dráma metamorfózisait annak rendezője, Andrei Gherghe.

Az ötödik kiadásnál tartó interkulturális projekt keretében a második bemutatóra november 13-án, ugyancsak a partnerintézményként jelentkező Művészeti Egyetem színpadán kerül sor. Ekkor Sorin Militaru, a Yorick házi szerzőjének számító Székely Csaba legelső darabját, a Szeretik a banánt, elvtársak? című monodrámát állítja színpadra. A Bányavirág és a Bányavakság által ismertté vált szerző eredetileg angolul, a BBC drámapályázatára írta darabját. A főszereplő, akit maga a Yorick igazgatója, Sebestyén Aba alakít, egy londoni szanatóriumban meséli el az 1989 előtti és utáni romániai emlékeit.

Mindkét előadás színpadra állítását támogatták mind a hazai, mind az anyaországi kormányszervek, mint például a romániai Nemzeti Kulturális Alap, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma vagy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.