
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Román nyelven is megjelent a Ferencesek főztje – Szakácskönyv Csíksomlyóról az 1690-es évekből című kötet – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
2023. december 23., 16:592023. december 23., 16:59
A szerzetesek kéziratos szakácskönyve modern köntösben 2022-ben jelent meg a Tortoma Kiadónál, idén decemberben pedig román nyelven is napvilágot látott a Csíkszereda Kiadónál Andrei Dósa fordításában.
kötet egy kultúrhistóriai kalauz, amelyben az alapját képező értékes kézirat kapcsán Saly Noémi történész, a kötet társszerkesztőjének átfogó és érdekes tanulmánya olvasható, emellett a régi leírások nyomán, Szőcs Előd mesterszakács által kiválasztott és elkészített receptek találhatók, amelyeket Mihály László fotós örökített meg.
A nem mindennapi gasztronómiai kalandra hívó kiadványban a fő hangsúly a csíksomlyói ferenceseken van, akik közel 600 évvel ezelőtt telepedtek le a Csíkszereda melletti településen. A könyv kultúr- és gasztrotörténeti érdekességeket tartalmaz, és az is megtudható belőle, hogy miként éltek a ferences szerzetesek több mint 330 évvel ezelőtt, milyen hozzávalókat, fűszereket, eszközöket használtak, és milyen főzési technikákat alkalmaztak.
„Öröm kézbe venni, nézegetni, álmélkodva végigolvasni, figyelni, hogy az előszónak, a képeknek és a szövegbe főzött hasznos gasztro-kommentároknak köszönhetően miként válnak az egzotikusan és avíttan régi étkek maiakká és elevenekké, úgyhogy feltámad bennünk a vágy, és eljátszunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha egyiket-másikat bátran megpróbálva valóban visszautazhatnánk háromszáz évet a múltba, és odaülhetnénk a szerzetesek asztalához.” (Dragomán György)

Jubileumot ünnepelnek a kolozsvári ferencesek annak emlékére, hogy 300 éve telepedtek vissza a kolozsvári Óvárban található templomba és kolostorba, ahol az azt megelőző időszakokban több rend és felekezet is működött.

A karácsony mélyebb lényege, hogy nem az ember, hanem a Jóisten ajándékoz, s az ünnep valahol ennek az ajándéknak az elfogadása kellene hogy legyen – fejtette ki a Krónikának Orbán Szabolcs Kolozsváron szolgáló ferences szerzetes, teológiai tanár.
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
szóljon hozzá!