
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Román nyelven is megjelent a Ferencesek főztje – Szakácskönyv Csíksomlyóról az 1690-es évekből című kötet – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
2023. december 23., 16:592023. december 23., 16:59
A szerzetesek kéziratos szakácskönyve modern köntösben 2022-ben jelent meg a Tortoma Kiadónál, idén decemberben pedig román nyelven is napvilágot látott a Csíkszereda Kiadónál Andrei Dósa fordításában.
kötet egy kultúrhistóriai kalauz, amelyben az alapját képező értékes kézirat kapcsán Saly Noémi történész, a kötet társszerkesztőjének átfogó és érdekes tanulmánya olvasható, emellett a régi leírások nyomán, Szőcs Előd mesterszakács által kiválasztott és elkészített receptek találhatók, amelyeket Mihály László fotós örökített meg.
A nem mindennapi gasztronómiai kalandra hívó kiadványban a fő hangsúly a csíksomlyói ferenceseken van, akik közel 600 évvel ezelőtt telepedtek le a Csíkszereda melletti településen. A könyv kultúr- és gasztrotörténeti érdekességeket tartalmaz, és az is megtudható belőle, hogy miként éltek a ferences szerzetesek több mint 330 évvel ezelőtt, milyen hozzávalókat, fűszereket, eszközöket használtak, és milyen főzési technikákat alkalmaztak.
„Öröm kézbe venni, nézegetni, álmélkodva végigolvasni, figyelni, hogy az előszónak, a képeknek és a szövegbe főzött hasznos gasztro-kommentároknak köszönhetően miként válnak az egzotikusan és avíttan régi étkek maiakká és elevenekké, úgyhogy feltámad bennünk a vágy, és eljátszunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha egyiket-másikat bátran megpróbálva valóban visszautazhatnánk háromszáz évet a múltba, és odaülhetnénk a szerzetesek asztalához.” (Dragomán György)

Jubileumot ünnepelnek a kolozsvári ferencesek annak emlékére, hogy 300 éve telepedtek vissza a kolozsvári Óvárban található templomba és kolostorba, ahol az azt megelőző időszakokban több rend és felekezet is működött.

A karácsony mélyebb lényege, hogy nem az ember, hanem a Jóisten ajándékoz, s az ünnep valahol ennek az ajándéknak az elfogadása kellene hogy legyen – fejtette ki a Krónikának Orbán Szabolcs Kolozsváron szolgáló ferences szerzetes, teológiai tanár.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
szóljon hozzá!