
A romániai kommunista rezsimet megdöntő forradalom valós eseményei alapján készülő filmet Tudor Giurgiu rendezi
Fotó: TIFF/Vlad Cupsa
Szeben '89 címmel mozifilm készül a romániai kommunista rezsimet megdöntő forradalom valós eseményei alapján Tudor Giurgiu rendezésében, román-magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával.
2022. február 09., 15:432022. február 09., 15:43
Az 1989-es sorsdöntő eseményeket feldolgozó Szeben '89 címmel készülő koprodukció gyártására 123,6 millió forint támogatást szavazott meg a Nemzeti Filmintézet – olvasható az NFI MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
Mint írják,
A készülő film felidézi, amikor a gyilkosságokért felelősnek tartott „terroristák” hajszája során pánik és zűrzavar támad a városban. Senkiben nem szabad megbízni és bárkiből lehet ellenség.
Tudor Giurgiu rendezőként és producerként is számos sikeres filmet jegyez és több magyar filmben is részt vett már korábban koproducerként (Aglaja, Spirál).
A Szeben '89 főbb szerepeiben Alex Calangiu, Ionut Caras, Leonid Doni, Nicu Mihoc és Cristi Popa mellett Bíró József, Dimény Áron és Deák Zoltán is látható lesz. A film operatőre Alexandru Sterian.
A Libra Films (producer: Oana Giurgiu, Tudor Giugiu), valamint a Mythberg Films koprodukciójában, Berger József producer vezetésével készülő Szeben '89-ben kiváló magyar filmesek vesznek részt, vágója Lemhényi Réka, zenéjét Cári Tibor szerzi – áll a közleményben.
Mint írják,
A Nemzeti Filmintézet fő törekvései között szerepel a nemzetközi koprodukciók ösztönzése és támogatása. 2020 januárja óta 15 nemzetközi koprodukcióban megvalósuló mozifilm kapott NFI támogatást, köztük a Mrs. Harris Goes to Paris (angol-magyar) Lesley Manville, Isabelle Huppert és Lucas Bravo főszereplésével, továbbá a Hétköznapi kudarcok (cseh-magyar-olasz-szlovák) Kerekes Vicával és A fekete pók (svájci-magyar) Gera Marinával és számos magyar filmes közreműködésével.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
szóljon hozzá!