
2009. március 10., 10:252009. március 10., 10:25
Csak az elmúlt hétvégén tudtak nekilátni a romok eltakarításának az összedőlt kölni levéltár környékén. A szakadatlan eső miatt a daruk elsüllyedtek a felázott talajban, ráadásul a szerencsétlenség helyén egy hatalmas kráter is keletkezett, amely törmelékekkel volt tele.
A kölni városi levéltár március 3-án omlott össze, „magával rántva” két szomszédos épületet is. Az archívumban tartózkodók az utolsó pillanatban elhagyták az épületet, miután a közelgő katasztrófára egy „megmagyarázhatatlan” morajlás után az ott dolgozó építőmunkások figyelmeztettek.
A két szomszédos épületben is állítólag csak az a két személy tartózkodott, akiket a hatóságok eltűntnek nyilvánítottak, s egyikük holttestét már meg is találták.
Az észak-rajna-vesztfáliai városban drámai helyzet alakult ki. A szakadatlan eső következtében az elmúlt hét végéig nem tudtak hozzálátni a romok eltakarításához, amelynek mennyiségét a szakértők mintegy 800 tonnára becsülik.
A terület megtisztítása heteket vehet igénybe. A hatóságok a város szélén üresen álló hatalmas csarnokokat béreltek, ahol további hetekbe telik majd a romok szelektálása, különös tekintettel a felbecsülhetetlen értékű levéltári kincsek – remélhetőleg legalább – egy részének megmentésére.
Európa és egyben Németország egyik legjelentősebb és legnagyobb archívumának összeomlása után több évszázados oklevelek, testamentumok, pápai, illetve császári rendeletek, történelmi könyvek, filmek, levelek válhattak a katasztrófa martalékává, bár halvány remény van arra, hogy egy részük a romok eltakarítása után még részben megmenthető, illetve restaurálható.
Az archívum legrégebbi dokumentuma 922-ből származott, s a levéltárban olyan történelmi nagyságok feljegyzéseit is őrizték, mint Napóleon vagy a háború utáni első kancellár, Konrad Adenauer, de nyoma veszett Karl Marx, Friedrich Engels, Hegel vagy éppen Heinrich Böll korabeli feljegyzéseinek is. S mindez csak töredéke azoknak az eltűnt iratoknak, illetve feljegyzéseknek, amelyek az elmúlt évszázadok, illetve évtizedek hírességeitől származtak.
A levéltári anyagok értékét jól jelzi, hogy azok 400 millió euróra voltak biztosítva.
A levéltár igazgatója szerint a négyemeletes épületben összesen 30 kilométert tett ki azoknak a polcoknak a hosszúsága, amelyeken a különböző dokumentumokat, leveleket, feljegyzéseket tárolták. A hetvenes évek elején átadott levéltári épület így is szűknek bizonyult, jelentős mennyiségű levéltári anyagnak a polcokon már nem jutott hely, így azokat ládákban tárolták.
A sors iróniája, hogy a ládákban őrzött dokumentumok nagyobb valószínűséggel élhették túl a katasztrófát, bár egyelőre ez is bizonytalan. A restaurálás pedig éveket vagy évtizedeket vehet igénybe.
A felelősség feltárása ugyancsak rendkívül vontatottan halad. Szinte bizonyos, hogy a levéltár összeomlása a metróépítés következményeként történt, de a tényleges mulasztásokkal kapcsolatban még folyik az egymásra mutogatás. A bírálatok középpontjában a kölni közlekedési vállalat áll, az azonban elutasít mindenfajta felelősségvállalást.
Szakértők szerint a több éve tartó metróépítés során „óriási hibák” történtek és „katasztrofális döntések” születtek. Ezek közé tartozott mindenekelőtt a talajvíz elszivattyúzása, amelynek következtében valósággal elfogyott a föld a levéltár és a környező épületek alól.
Hivatalos közlés szerint a levéltár szomszédságában több épület is veszélyeztetett.
A legtöbbet közülük kiürítették, több mint 60 családot költöztettek ki otthonaikból. De a távolabbi épületek lakosai szintén attól tartanak, hogy házaik is az archívum sorsára juthatnak.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.