Magyar zarándokhely. a bujdosó fejedelem, II. Rákóczi Ferenc száműzetési helye Törökországban
Fotó: Wikipédia
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
2025. július 29., 18:212025. július 29., 18:21
A Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a Zabola Estate Transylvania szervezésében bemutatják a Rodostó - a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa című történelmi tanulmánykötet,
Rákóczi lakóhelye a Márvány-tenger partján található településen
Fotó: Wikipédia
A kötetet Fodor Gábor szerkesztő – történész, a turkológiai kutatócsoport vezetője, valamint a kötet szerzői mutatják be: Csorba György történész (Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság), Katona Csaba történész (Magyar Nemzeti Levéltár) és dr. Tóth Ferenc tudományos tanácsadó (Történettudományi Intézet, Budapest). Az esemény házigazdája Gergely Roy Chowdhury, moderál Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője.
valamint a Rodostó körül kibontakozó kultusszal és későbbi zarándoklatok történetével foglalkozik.
Rákóczi-kultusz a törökországi városkában található emlékhelyen
Fotó: Wikipédia
A kötet a Márvány-tenger partján található település magyar vonatkozású emlékei mellett Rákóczi személyi kultuszának és földi maradványainak utóéletét is nyomon követi. A Fodor Gábor szerkesztésében megjelent kötetben nyolc tanulmány járja körül az emigráció és kultusz most csak röviden felvázolt aspektusait. A bevezető után Tóth Ferenc az emigráció történetével foglalkozik részletekbe menően.
,,Rodostó: magyar fájdalommal van tele itt minden: a levegő, az ég, a tenger, s a föld. És ez hatalmába ejti a zarándok magyart is” – írta 1934-ben egy magyar ügyvéd rodostói látogatása kapcsán. Ekkor már közel 150 éve fogadott ez a kis Márvány-tenger-parti település magyar zarándokokat és tudósokat, akik a Rákóczi-emigráció magyarjainak szellemi és fizikai örökségét keresték.
Hogyan vált Rodostó egyfajta magyar zarándokvárossá, magyar miniszterelnökök és közjogi méltóságok célpontjává?” – szerepel a közleményben.
Ebben a rodostói házban töltötte életének utolsó időszakát II. Rákóczi Ferenc
Fotó: Wikipédia
Ezekre a kérdésekre keresi a választ a kötet, miközben Rodostót, vagyis a mai Tekirdağ-t központba helyezve törekszik arra, hogy új szempontok és a legfrissebb kutatási eredmények alapján adjon bepillantást a Rákóczi-emigráció mindennapjaiba, az emigráció épített örökségébe és annak kutatástörténetébe, a Rákóczi-kultusz születésébe, a konstantinápolyi és a rodostói zarándoklatok történéseibe és a bujdosók hamvainak hazaszállítása körüli eseményekbe.
ahogy már számos alkalommal az elmúlt száz évben – ismét összekötő kapocs lehet magyarok és törökök között.
Rodostóra nyíló ablak című építészettörténeti kiállítás a rodostói és a budapesti bemutatkozások után ezúttal a MÉM MDK és a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésével eredeti tervek, tervrajzok, fotók és tárgyak segítségével mutatja be II. Rákóczi Ferenc egykori ebédlőházának kutatástörténetét, az épület magyar állam általi megvásárlását, majd múzeummá alakítását.
A vándorkiállítás kurátorai: Fodor Gábor – Kovács Máté Gergő. Az isztambuli Liszt Intézet, Magyar Kulturális Központ szervezésében, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ pénzügyi és szakmai támogatásával, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szakmai részvételével megvalósult tárlat II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának 19. századi kutatását, majd a 20. század során magyar állam általi megvásárlását és felújítását mutatja be.
A székelyföldi alkotók újabb táborát tartják augusztus 2-a és 10-e között. A helyszín ezúttal a csernátoni Haszmann Pál Múzeum, és még bőven fogadnak jelentkezőket szűkebb pátriánk minden sarkából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!