Magyar zarándokhely. a bujdosó fejedelem, II. Rákóczi Ferenc száműzetési helye Törökországban
Fotó: Wikipédia
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
2025. július 29., 18:212025. július 29., 18:21
A Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a Zabola Estate Transylvania szervezésében bemutatják a Rodostó - a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa című történelmi tanulmánykötet,
Rákóczi lakóhelye a Márvány-tenger partján található településen
Fotó: Wikipédia
A kötetet Fodor Gábor szerkesztő – történész, a turkológiai kutatócsoport vezetője, valamint a kötet szerzői mutatják be: Csorba György történész (Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság), Katona Csaba történész (Magyar Nemzeti Levéltár) és dr. Tóth Ferenc tudományos tanácsadó (Történettudományi Intézet, Budapest). Az esemény házigazdája Gergely Roy Chowdhury, moderál Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője.
valamint a Rodostó körül kibontakozó kultusszal és későbbi zarándoklatok történetével foglalkozik.
Rákóczi-kultusz a törökországi városkában található emlékhelyen
Fotó: Wikipédia
A kötet a Márvány-tenger partján található település magyar vonatkozású emlékei mellett Rákóczi személyi kultuszának és földi maradványainak utóéletét is nyomon követi. A Fodor Gábor szerkesztésében megjelent kötetben nyolc tanulmány járja körül az emigráció és kultusz most csak röviden felvázolt aspektusait. A bevezető után Tóth Ferenc az emigráció történetével foglalkozik részletekbe menően.
,,Rodostó: magyar fájdalommal van tele itt minden: a levegő, az ég, a tenger, s a föld. És ez hatalmába ejti a zarándok magyart is” – írta 1934-ben egy magyar ügyvéd rodostói látogatása kapcsán. Ekkor már közel 150 éve fogadott ez a kis Márvány-tenger-parti település magyar zarándokokat és tudósokat, akik a Rákóczi-emigráció magyarjainak szellemi és fizikai örökségét keresték.
Hogyan vált Rodostó egyfajta magyar zarándokvárossá, magyar miniszterelnökök és közjogi méltóságok célpontjává?” – szerepel a közleményben.
Ebben a rodostói házban töltötte életének utolsó időszakát II. Rákóczi Ferenc
Fotó: Wikipédia
Ezekre a kérdésekre keresi a választ a kötet, miközben Rodostót, vagyis a mai Tekirdağ-t központba helyezve törekszik arra, hogy új szempontok és a legfrissebb kutatási eredmények alapján adjon bepillantást a Rákóczi-emigráció mindennapjaiba, az emigráció épített örökségébe és annak kutatástörténetébe, a Rákóczi-kultusz születésébe, a konstantinápolyi és a rodostói zarándoklatok történéseibe és a bujdosók hamvainak hazaszállítása körüli eseményekbe.
ahogy már számos alkalommal az elmúlt száz évben – ismét összekötő kapocs lehet magyarok és törökök között.
Rodostóra nyíló ablak című építészettörténeti kiállítás a rodostói és a budapesti bemutatkozások után ezúttal a MÉM MDK és a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésével eredeti tervek, tervrajzok, fotók és tárgyak segítségével mutatja be II. Rákóczi Ferenc egykori ebédlőházának kutatástörténetét, az épület magyar állam általi megvásárlását, majd múzeummá alakítását.
A vándorkiállítás kurátorai: Fodor Gábor – Kovács Máté Gergő. Az isztambuli Liszt Intézet, Magyar Kulturális Központ szervezésében, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ pénzügyi és szakmai támogatásával, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szakmai részvételével megvalósult tárlat II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának 19. századi kutatását, majd a 20. század során magyar állam általi megvásárlását és felújítását mutatja be.
A székelyföldi alkotók újabb táborát tartják augusztus 2-a és 10-e között. A helyszín ezúttal a csernátoni Haszmann Pál Múzeum, és még bőven fogadnak jelentkezőket szűkebb pátriánk minden sarkából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!