Magyar zarándokhely. a bujdosó fejedelem, II. Rákóczi Ferenc száműzetési helye Törökországban
Fotó: Wikipédia
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
2025. július 29., 18:212025. július 29., 18:21
A Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a Zabola Estate Transylvania szervezésében bemutatják a Rodostó - a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa című történelmi tanulmánykötet,
Rákóczi lakóhelye a Márvány-tenger partján található településen
Fotó: Wikipédia
A kötetet Fodor Gábor szerkesztő – történész, a turkológiai kutatócsoport vezetője, valamint a kötet szerzői mutatják be: Csorba György történész (Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság), Katona Csaba történész (Magyar Nemzeti Levéltár) és dr. Tóth Ferenc tudományos tanácsadó (Történettudományi Intézet, Budapest). Az esemény házigazdája Gergely Roy Chowdhury, moderál Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője.
valamint a Rodostó körül kibontakozó kultusszal és későbbi zarándoklatok történetével foglalkozik.
Rákóczi-kultusz a törökországi városkában található emlékhelyen
Fotó: Wikipédia
A kötet a Márvány-tenger partján található település magyar vonatkozású emlékei mellett Rákóczi személyi kultuszának és földi maradványainak utóéletét is nyomon követi. A Fodor Gábor szerkesztésében megjelent kötetben nyolc tanulmány járja körül az emigráció és kultusz most csak röviden felvázolt aspektusait. A bevezető után Tóth Ferenc az emigráció történetével foglalkozik részletekbe menően.
,,Rodostó: magyar fájdalommal van tele itt minden: a levegő, az ég, a tenger, s a föld. És ez hatalmába ejti a zarándok magyart is” – írta 1934-ben egy magyar ügyvéd rodostói látogatása kapcsán. Ekkor már közel 150 éve fogadott ez a kis Márvány-tenger-parti település magyar zarándokokat és tudósokat, akik a Rákóczi-emigráció magyarjainak szellemi és fizikai örökségét keresték.
Hogyan vált Rodostó egyfajta magyar zarándokvárossá, magyar miniszterelnökök és közjogi méltóságok célpontjává?” – szerepel a közleményben.
Ebben a rodostói házban töltötte életének utolsó időszakát II. Rákóczi Ferenc
Fotó: Wikipédia
Ezekre a kérdésekre keresi a választ a kötet, miközben Rodostót, vagyis a mai Tekirdağ-t központba helyezve törekszik arra, hogy új szempontok és a legfrissebb kutatási eredmények alapján adjon bepillantást a Rákóczi-emigráció mindennapjaiba, az emigráció épített örökségébe és annak kutatástörténetébe, a Rákóczi-kultusz születésébe, a konstantinápolyi és a rodostói zarándoklatok történéseibe és a bujdosók hamvainak hazaszállítása körüli eseményekbe.
ahogy már számos alkalommal az elmúlt száz évben – ismét összekötő kapocs lehet magyarok és törökök között.
Rodostóra nyíló ablak című építészettörténeti kiállítás a rodostói és a budapesti bemutatkozások után ezúttal a MÉM MDK és a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésével eredeti tervek, tervrajzok, fotók és tárgyak segítségével mutatja be II. Rákóczi Ferenc egykori ebédlőházának kutatástörténetét, az épület magyar állam általi megvásárlását, majd múzeummá alakítását.
A vándorkiállítás kurátorai: Fodor Gábor – Kovács Máté Gergő. Az isztambuli Liszt Intézet, Magyar Kulturális Központ szervezésében, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ pénzügyi és szakmai támogatásával, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szakmai részvételével megvalósult tárlat II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának 19. századi kutatását, majd a 20. század során magyar állam általi megvásárlását és felújítását mutatja be.
A székelyföldi alkotók újabb táborát tartják augusztus 2-a és 10-e között. A helyszín ezúttal a csernátoni Haszmann Pál Múzeum, és még bőven fogadnak jelentkezőket szűkebb pátriánk minden sarkából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!